Heraldikai lexikon/Johann von Francolin

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Johann von Francolin magyar királyi herold [5]
Johann von Francolin magyar királyi herold
Vö. Herold
Metszet Francolin Rerum praeclare gestarum... (1561) c. művéből
Francolin mint birodalmi herold, színezett metszet Rerum praeclare gestarum intra et extra moenia munitissimae civitas Viennensis (Bécs, 1560) című művéből[6]
Johann de Francolin, magyar herold, egy prágai címerkönyvből (Wappenbuch, Ms a 20; KN, Česko, folio 73 r.)
Ströhl Heraldischer Atlas t01 3.jpg

Johann von Francolin (1522-1586 vagy 1580), burgundiai nemes, a bécsi udvar magyar királyi heroldja (Ehrenherold). A neve előfordul Johannes a Francolin és Hans von Francolin alakban is.

Egész Európában egyike volt az első nemeseknek, akik heroldi hivatalt vállaltak. V. Károly császár 1519-es megválasztásakor a Habsburg birodalom heroldjai a Teuschlad, Germania hivatali nevet viselték. A császár a hivatallal 1545-ben bízta meg Romreich, alias Jean Francolint.

Először 1554-ben bukkan fel, mint "Hartschier", Habsburg Károly főherceg udvartartásában.[1] 1557-ben került a bécsi császári udvarba. 1559. december 1-jén nevezték ki magyar királyi herolddá, havi 20 forint fizetéssel. 1562-ben I. Ferdinándtól birtokot és telket kapott szélmalmok létesítésére. 1565-ben egy könyvben[2] udvari történetíróként fordul elő.[3] Több más kiváltság mellett engedélyt nyert arra is, hogy az épületein a birodalmi sast viselhesse.

1562-ben birodalmi heroldként Genovában és más itáliai birodalmi területeken járt, 1570-ben Erzsébet főhercegnő főszállásmestereként (Quartiermeister) franciaországi útja során meglátogatta Kaiserslauternt, Saarbrückent, Luxemburgot is. 1572-ben császári heroldként vitte a postát a Rajna-menti katonaságnak Németalföldre.[4]

A bécsi Kunsthistorischen Museum világi gyűjteményében (Weltlichen Schatzkammer) található egy magyar herodi öltözék,[5] melyet 17. századinak tartanak, és egyes vélemények szerint akár Francoliné is lehetett vagy annak egy későbbi másolata.[6]

Műveinek csak a töredéke maradt fenn. Tornakönyvében ([Hans von Francolin:]Thurnier Buech, Bécs 1560[7] [8]) leírta V. Bajor Albert herceg (1550-1579) és nővére 1560-as bécsi ünnepségeit. Ez betekintést enged a 16. századi német tornajátékok világába. A mű három kitűnő fametszetet és öt nagy rézmetszetet tartalmaz, melyet Donath Huebschmann, bécsi metsző készített. Többi könyvének metszeteit is neves Bécsben időző külföldi grafikusok készítették. Heraldikai könyvecskéjét,[7] a címerművészet tankönyvét 1564-ben állította össze a bécsi udvarban. A mű négyoldalnyi szöveget és 48 oldalnyi címerábrázolást tartalmaz. 1561-ben jelent meg nagy kultúr- és művészettörténeti jelentőségű műve[8] latin nyelven. Képben és szóban mutatja be a tornákat és az ünnepségeket. A mű sokáig túlszárnyalhatatlan nyomdászati teljesítménynek számított. Ebből ismerjük portréját is magyar heroldi öltözetben. Valószínűleg az ő műve a prágai nemzeti múzeum könyvtárának (Knihovna Národního muzea v Praze) egyik címerkönyve is (Wappenbuch, Ms a 20 [9]). A könyv borítóján az 1563-as évszám szerepel. Francolin valószínűleg folyamatosan dolgozott rajta az 1570-es években, a franciaországi kiküldetései vagy a lovagi tornák meglátogatása során. (Teszelszky 138.) Ebben található meg Francolin (egyik) ábrázolása is, magyar heroldi öltözékben (fol. 73 r.).

Művei[szerkesztés]

Hans von Francolin: Thurnier-Buch, wahrhafftiger ritterlicher Thaten, so in den Monat Juni des vergangenen LX Jahres in und außerhalb Wien zu Roß und zu Fuß gehalten worden [...] beschrieben durch Hannsen von Francolin. Wien, 1561.

Hans von Francolin: Rerum praeclare gestarum intra et extra moenia munitissimae civitatis Viennensis a Anno Domini MDLX per Joannem a Francolin Burgundium. Wien, [1561 k.] (Az előbbi latin változata.)

Hans von Francolin: Weyland Kaysers Ferdinand säligster und hochlöblichster Gedächtnuß und dem ganzen hochberühmsten Haus von Österreich angehörig Wappen. Augspurg, 1565. (A prágai császári temetések alkalmából rendelte meg nála az udvar. Tiszteleg benne az elhunyt I. Ferdinánd főudvarmestere (Oberhofmeister), Hans Trauthorn előtt. Pontos utasításokat ad a címerek megfestését illetően, mivel úgy látta, hogy a címerfestők ennek során sok hibát vétenek, ezért egyes címerek több változatban is megtalálhatók benne.)

Hans von Francolin: Warhafftige Beschreibung Wellicher massen vonn der Roemi. Kay.May. vnnserm Allergnedigsten Herrn der Hochwürdigst Fürst vnd Herr Herr Goerg Administrator des Hochmaisterthum[m]s in Preüssen Maister Teütschs Ordens in Teütschen vnd Welschen Lannden auff disem Jrer May. ersten zů Augspurg gehaltenem Reichstag den 9. May. Anno etc. 66. die Lehen offentlich vnder dem Him[m]el empfangen hat. Augspurg, 1566.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gerhard Winkler: Das Turnierbuch Hans Francolins. In: Wissenschaftliche Mitteilungen aus dem Niederösterreichischen Landesmuseum, 1 (1980), [105–120.] 106.
  2. Franckfurter ankunfft. 1526. G3v
  3. Kees Teszelszky: Wirklichkeitsgetreue Darstellungen der ungarischen Krone um 1608. In: WIENER ARCHIVFORSCHUNGEN : Festschrift für den ungarischen Archivdelegierten in Wien, István Fazekas. Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien. Bd. X. Bécs, 2014. (133-141.) 137-138.[[1]
  4. Teszelszky 138.
  5. Wappenrock für den Herold des Königs von Ungarn, KhM, Weltliche Schatzkammer, SK_WS_XIV_59.
  6. Teszelszky 138.
  7. Weyland Kaysers Ferdinandi säligster und hochlöblichster gedächtnuß unnd dem gantzen hochberümbten Hauß von Osterreich angehörigen Wappen. Bécs, 1564 [2] [3]
  8. Francolin, J. v. Rerum praeclare gestarum intra et extra moenia civitatis Viennensis... Anni domini M.D.LX... explicatio. per Joannem a Francolin Burgundium Wien, R. Hofhalter, (ca. 1561). Fol.[4]

Lásd még:[szerkesztés]

herold

http://bildsuche.digitale-sammlungen.de/index.html?c=viewer&l=en&bandnummer=bsb00087195&pimage=00013&v=100&nav=