Heraldikai lexikon/João do Cró

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

João do Cró, portugál címerkirály (Rei de Armas) I. Mánuel király (1495-1521) uralkodása idején. A személyét megkísérelték azonosítani az angol Harriet mesterrel, a spanyol António Rodrigues baccalaureussal vagy a francia Jean du Cros személyével. Az első kettőt kizártnak tartják és általában a címerkirály portugál származását fogadják el.

1509-ban I. Mánuel király megrendelésére valószínűleg ő készítette el az Armeiro-Mor címerkönyvet (Livro do Armeiro-Mor). Néhány évvel később a király tőle rendelte meg a királyi palota egyik termének (Sala de Sintra) a kidíszítését is 72 címerrel, melyek a címerkönyvből származnak.

A címerkönyv a címét onnan kapta, hogy Don Álvaro da Costa, mór aranyműves őrizetére bízták, akit 1511-ben neveztek ki, majd a tisztség a családjában tíz generációnál tovább öröklődött és így vészelte át az 1755-ös nagy földrengést, amikor többek között a portugál nemesség címerkönyve (Cartório da Nobreza) is megsemmisült.

Az Armeiro-Mor címerkönyv legrégibb, legdíszesebb és a legfontosabb mindmáig fennmaradt portugál címerkönyv. A 16. század első felétől előképül szolgált a nemesség címerkönyvéhez is. Egyes kisebb tévedéseit António Godinho javította ki.

161 pergamenlapot tartalmaz, melyek mérete 403 x 315 mm és portugál nyelven van írva. A monarchia végén I. Károly portugál király (1863-1908) magánkönyvtárához tartozott, majd az Arquivo Nacional Torre do Tombo portugál nemzeti levéltárba került (jelzete: Casa Real, Cartório da Nobreza, liv. 19). A címerkönyvet 1956-ban majd 2007-ben újra kiadták.

Összesen öt fejezetre oszlik (és ezt az elrendezést részben a későbbi nemességi címerkönyvek is követték): 1. kilenc híres személy (képzeletbeli) címere (Józsué, Dávid, Júdás Makkabeus, Nagy Sándor, Hektór, Julius Caesar, Artus király, Nagy Károly, Bouillon Gottfried, Bertrand Du Guesclin), 2. 49 európai, ázsiai és afrikai király (képzeletbeli) címere (köztük vannak Magyarország és melléktartományainak a címerei is), 3. a hét választófejedelem (akiknek az ábrázolását erősen befolyásolta Hartmann Schedel 1493-as nürnbergi (világ)krónikája: Nürnberger Chronik, avagy Schedel’sche Weltchronik), 4. a 12 francia pair, 5. a portugál király és a főnemesi családok (287 címerrel).

A címerkönyv tartalmazza a magyar király és a melléktartományok címereit is, de sok hibával. Magyarország címere négyelt pajzs, melynek mezőiben az Árpád-sávok, a cseh oroszlán, az osztrák címer és a morva sas látható. Dalmácia címereként a magyar kettős keresztes címert ábrázolja. Apolonia néven közli az "Ellentlengyelország" címerét is, amit általában Lengyelország címerével szoktak azonosítani, de a címerkönyv korábban (21r) már közölte Lengyelország Piast sassal és a litván lovassal négyelt szokványos címerét, valamint a címer alatti felirat is apolonia, nem polania. Ezen a címeren a Horvátország címerére emlékeztető sakkozott pajzs és Moldva ökörfeje látható, ezért inkább a magyar fennhatóság alá tartozó, Horvátországtól Moldváig húzódó, a Lengyelországgal ellentétes oldalon található déli területek (az Ellentlengyelország) címerének tekinthető. Havasalföld általa közölt címere máshonnan teljesen ismeretlen, a magyar vágások változatának tekinthető, arannyal és vörössel vágott alapon két oroszlánláb harántkeresztesen. Bosznia címerénél a harántpólyás változatot használja, de ez vörössel és ezüsttel ötször harántvágott mezőként jelenik meg. Ehhez hasonló a 28v lap címere is, melyen arany alapon négy pólya látható. Ezt Szaloniki címerével szokták azonosítani, de az is lehet, hogy itt Szlavónia címerének egy téves változata látható, mert ez a címer is a magyar melléktartományok címerei között látható. Van még egy címer, melynek magyar vonatkozása is lehet, mert ez is a magyar melléktartományok címereinél található. Ez "bramca" királynő címereként szerepel. Ezt korábban nem tudták azonosítani. A mezőben Szűz Mária látható, és ugyancsak ő van a délszláv Fojnicai címerkönyv a címlapján. A Bramca vagy Branca név pedig a Brankovics szerb despota családot takarhatja, akik szintén a magyar korona fennhatósága alá tartoztak.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

[[1]]

A címerkönyv digitalizált változata: [2]