Heraldikai lexikon/Illéssy János

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Illéssy János (1861-1905) történész, irodalomtörténész. A neve előfordul Illésy alakban is. 1880-85 között a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult. 1884-85-ben Kisújszálláson volt tanár. 1886-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1887-től haláláig az Országos Levéltár munkatársa, előbb gyakornoka, 1892-től fogalmazója volt. Foglakozott a Jászkunság történetével, nyomdatörténettel és genealógiával. A 16-18. század íróoról (Mikes Kelemen, Amade László) számos értékes levéltári adatot tárt fel. Szakfolyóiratokban és önállóan számos tanulmánya jelent meg.

A MOL-ban A 131 jelzet alatt őriznek egy cédulagyűjteményt (ún. Illéssy-patika), melynek készítője Illésy János arra törekedett, hogy a nemesi családok nemességét bizonyítsa. A gyűjtemény több mint 100 ezer cédulából áll, melyeken megtalálható az adott nemesi családra vonatkozó iratok jelzete a MOL-ban őrzött közel száz fondban és állagban (sok esetben más levéltárra is utal). A korábbi cédulák irodalmi forrásokra is hivatkoznak (Turul, Századok, családtörténeti művek). Az 1990-es években a cédulagyűjteményt számítógépre vitték és 1997-ben CD-Rom-on is kiadták.

Művei[szerkesztés]

Gróf Koháry István élete és munkái. Karcag, 1885

A Vrana család czímere. Turul, 11, 1893

Illéssy János – Pettkó Béla: A Királyi könyvek (1527-1867). Budapest, 1895

Per a Nagy Mihályi czimer birtoklása miatt. Turul, 11, 1900. 39-42. l.

Az 1754-55. évi országos nemesi összeirás. Budapest, 1902

A Jász-kunság eladása a német lovagrendnek. Budapest, 1905

A Mikófalvi Bekény család története

Irodalom[szerkesztés]

Magyar életrajzi lexikon

Új magyar irodalmi lexikon