Heraldikai lexikon/Gyarmathy Chrysostom János

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Gyarmathy Chrys. János, (Kristóf, esetleg Krizosztom)

theologiai doktor, pápai kamarás, nyug. plébános, szül. 1810. jan. 27. Kis-Görbőn Zalamegyében; elemi iskoláit Szent-Gróton, a nyelvészeti osztályokat Jászberényben, a humaniorákat Egerben, a bölcseletet és jogot Pesten végezte az egyetemen. A veszprémi növendékpapság közé felvétetvén, a hittudományt a pesti központi papnevelőben hallgatta. 1837-ben pappá szenteltetett és Szűcs István mernyei plébános mellé segédnek neveztetett ki s ugyanazzal félév után Atalára hasonló minőségben áttétetvén, szigorlatait bevégezte. 1834. szept. 30. theologiai doktorrá avattatott föl. Tizennégy hónapi káplánkodás után 1835. márcz. 10. a pesti központi papnevelőben tanulmányi felügyelő és tanárhelyettes, 1836-ban papnevelői könyvtárnok lett és e hittani szempontból nevezetes és mintegy 20.000 kötetre terjedő könyvtárt szakok szerint rendezte. 1845-ben a helytartótanács somlyó-vásárhelyi plébánossá nevezte ki. Később nyugalomba vonult Budapestre, hol 1883. jan. 3. meghalt. Zalamegye Verebély és Szent-Györgyszék táblabirája volt.

Első értekezése, az Eredeti bűnről, a pesti növendék papság magyar iskolájának Munkálataiban (III. 1836) jelent meg; írt több értekezést az általa szerkesztett M. Szionba és Szionba, egyet a Hasznos Mulatságokba s a Religióba (1854. I. Egyháztörténeti nyomozások) és a M. Államba (1871. 75. sz. Monsignor Nardi válasza Jácint atyának, 1873. 204. sz. A lelki bucsújárásokról).

Munkái:

1. Vezércsillag, melyet a szerzetes rendek helyes megítélésére Calazantzi Sz. József 1836. aug. 28. tartott évfordulati ünnepén a pesti k. hívek előtti kalauzul ajánlott. Pest.

2. Hálaünnep, melyet szent Leopold s koronás dicső utódi halhatatlan érdemei emlékének Pesten, Leopold külvárosi k. hivek nov. 15. 1836. évben szenteltek s egyházi beszédében hirdetett. Pest.

3. Tisztelet oltár, melyet bold. Szűz Máriának a magyarok nagy asszonyának a budai főszentegyházban bucsú napján... 1836... emelt. Pest, 1836.

4. Memoria bissecularis quam pro natalibus reg. scient. universitatis hungaricae a Petro Pázmán Tyrnaviae 1635 acceptis, ac una instaurationis anniversario die 26. Junii 1836. celebrante. Pest. (Költemény).

5. Egyházi szózat az irgalmas nők ügyében, melyet advent III. vasárnapján a pesti főegyház hívei előtt emelt. Buda, (1842.)

6. Vallás-barát vagyis elme- s szívképző munkálatok gyűjteménye. Pest, 1843-45. (Olaszból ford., Szentek élete, négy evangelium naponkénti elmélkedéssel. I. évf. 1843, II. könyv 3 kötet, III. könyv 3 köt. és IV. konyv 3 kötet 1845.)

7. A dolgozó házak létrehozásának elemei és fenmaradásuk feltételei. A «Jó pásztorról» nevezett első pesti kénszerítő dolgozóház és kápolnája felszentelésekor január 16. 1845. Egyházi beszédben fejtegetve. Pest, 1845.

8. Közhasznú műszótár és egyházi tiszti irásmód. Buda, 1845. [1]

9. A jeles hazafi a béke és harcz idején. Pápa, 1846.

10. Isten országa a földön, vagyis egyházi államtan. Melyben a kath. egyház jelen állapotát a világ öt részeiben újabb adatok nyomán ismerteti. Pápa, 1850-55. Két kötet. (I. Európa délnyugoti része. II. Európa kelet-északi része. Ázsia, Afrika, Amerika és Austrália. Legújabb hierarchiai szervezések).

11. A szerzetes rendek az egyház díszei s az emberiség jótevői. Sz. Norbertnek a premontrei rend alapítójának ugyanazon rend Magyarországbani visszaállítása után Csornán jul. 13. 1851-ben tartott félszázados ünnepén egyházi beszédben fejtegette. Pápa, 1851.

12. Freppel abbé, kritikai birálata a Renan Ernő által írt Jézus életének. Ford. Pest, 1864.

13. A római pápa csalatkozhatlansága alapos és ajánlandó hit. Pápa, 1870.

14. A vatikáni szent zsinat hit- s erkölcstanai köteleznek-e minden katholikust? Szentháromság-vasárnapi bucsujárás alkalmával Kiss-Cellben a dunántuli katholikusok előtt egyházi beszédben fejtegette s emlékűl a sz. atyánk 25 éves jubileumára s megfontolásúl minden katholikusnak ajánlja. Pápa, 1871.

15. Az idők jele, vagyis a lourdesi 80 csoda. Gaume után ford. Pápa, 1881.

16. Nagy-Mária-Czelli utitárs. Bpest. 1884.

Szerkesztette s kiadta a Magyar Szion egyházi hír- és encyclopaediai lapot 1838. jan. 1-től, melynek czímét Szion-ra változtatta, hetenként kétszer jelent meg Pesten és 1840-ben megszűnt. Ennek melléklapja az Anastasia 1838-39-ben járt.

Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 11. l.

Magyarkák. Lipcse, 1845.

Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 171. l.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

M. Könyvészet 1881. 1885.

Horváth Ignácz Könyvészete 1884. és gyászjelentés.


Forrás[szerkesztés]

Szinnyei [2]

Műszótára a magyar genealógiai szaknyelv egyik forrása [3] 148-150. l.

Ebben megadja az anyakönyvek rovatainak latin és magyar elnevezéseit is. 155-156.