Heraldikai lexikon/Gyümölcsök
.png)
Névváltozatok: gyümölcsfüzér (Szendrei János ArchÉrt. 1905. 395.[1]), gyümölcsökkel megrakott körtefa (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 125.), dimevlch, gilimc, fructus, baumfrucht, ackerfrucht (NySz. I. 1211.); lágyhajú gyümölcs: pomum [PPBl.], kernobst (NySz. I. 1212.), pomum: lágy hajú gyümö́lts, alma (Pápai/Bod 476.), fructus: gyümö́lts (uo. 284.), acrodrya: minden kemény héjú gyümö́lts (uo. 14.), adulteria arborum: gyümö́lts-fáknak el-fajúlások (uo. 25.), arboretum: gyümöltses kert (uo. 58.), bacca: némelly fák apró gyümö́ltseik, sangvineæ baccæ: veres gyümö́ltsök mint a' jom, baccula: apró ſzemǘ gyümö́lts (uo. 78.), bellaria: gyümö́lts fogás (uo. 80.), carbunculatio: ragyázások a' gyümö́lts-fáknak, és gabonáknak (uo. 98.), secunda cœna: gyümö́lts-tál étek (uo. 121.), condere fructus: el-tenni az álló gyümö́ltsöket (uo. 142.), corymbus: minden minden fürtös gyümö́lts, mint a' gálna, vagy oſtromén-fán terem (uo. 170.), fructus craſtinus: ujságban való gyümö́lts (uo. 170.), defrugatio: gyümö́ltsözö́ erejék el-vétele, degenerant poma: a' gyümö́ltsöknek ízek meg-véſz <elvadult gyümölcsfák> (uo. 189.), encarpa: gyümö́lts metſzésekkel való tzifrázások az oſzlopoknak az épületben (uo. 234.), Fornacalia (Ovid[ius]): gyümö́lts aſzalási Innepek vóltak (uo. 281.), termes: termett ág, gyümö́ltsével együtt le-ſzakaſztott ág (uo. 613.)
"Az jo fanak jo dymelche vagyon." [Cornides codex 1501-1521. (Nyelvemléktár VII.) 9.] (NySz. I. 1211.); "Sokan vadnak ollatenok mynt az ffewzffa, kynek leuelek hasonlatos az olay fakhoz, de gyewmeolczeotlen" [Apostolok méltósága 1521. (Nyelvemléktár VIII.) 17.], "Gyümöltstelen füz-fa: fruginera salix" [PPBl.] (NySz. I. 1213.); "Gonoz, gyeumeolcztelen fa,
vagy ió asszony, soha-is fiad nem lészen" [Fortuna. Szerencsének avagy szerencsétlenségnek kereke. Kolozsvár 16. század (sybillák jövendölése - Magyar Könyvszemle XIII. évf.) MNb] (NySz. I. 1213.), Pomorum odoratus: Jó ſzagú gyümö́ltsök (Pápai/Bod 429.), termes: termett ág, gyümö́ltsével együtt le-ſzakaſztatott ág (Pápai/Bod 613.), achras: vad körtvély' neme (Pápai/Bod 12.)
Rövidítések:
A gyümölcsök viszonylag gyakori címerképek a heraldikában. A régi szemléletben ide tartozott mindenféle termés is, mint a fenyőtobozok, zöldségek stb., melyek a föld felett termettek. Ezeket a címerképeken belül, a föld alatti termésekkel együtt, ma szintén a gyümölcsök közé soroljuk.
A heraldikában általában a levelekhez hasonlóan stilizáltan, a méreteiket eltúlozva ábrázolják, hogy jól felismerhetők legyenek. A fa koronájában például általában csak néhány nagyméretű gyümölcs látható. Ennek ellenére gyakran csak a címerleírásból derül ki, hogy milyen gyümölcsről vagy termésről van szó. Nagy Iván szerint (VI. 268. l.) Kithonich család címerében például birsalma van. Gyakran jelennek meg gyümölcsök a beszélő címerekben vagy más névre utaló címerekben. A Koritsánszky család címerében (Nagy Iván VI. 350. l.) gyümölcskosár van.
A gyümölcsök szimbolikája[szerkesztés]
A gyümölcs elősorban termékenységjelkép, a gyermek, a földi szerelem, a keresztény ikonográfiában az égi szerelem szimbóluma. A bőségszaruból kiömlő gyümölcsök a Nyár megszemélyesítőjének a Bőségnek (la: Abundantia) az allegóriája. A gyümölcskosár Szent Dorottya, az ízlelés, a gyümölcsöstál a Jótékonyság (la: Caritas), a hét főbűn közül a Falánkság attribútuma.