Heraldikai lexikon/Gödri Ferenc

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Gödri Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1890-Sepsiszentgyörgy), magyar festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. A sepsiszentgyörgyi kollégiumban rajztanárként működött. Festőként is ismertté vált.[1]

Ifj. Gödri Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1862. október 3.-1913. július 5.), politikus, címerfestő. Az aldobolyi, kökösi, illyefalvi nemes Gödri családból, Gödri Ferenc és Lengyel Lujza házasságából. Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön, Nagyszebenben, illetve a nagyenyedi Bethlen főtanodában végezte, itt 1881-ben érettségizett; 1881-től 1885-ig Budapesten tanult a tudományos egyetem jogi karán.

Ifj. Gödri Ferenc
A sepsiszentgyörgyi Kossuth-küldöttség.jpg
Gödri Ferenc címertervei Sepsiszentgyörgy részére

Tizennyolc évig volt Sepsiszentgyörgy polgármestere: Császár Bálint korábbi városvezető halálát követően, 1895. június 20-án foglalta el a polgármesteri széket, és 1913. július 5-én bekövetkezett korai haláláig volt a város odaadó, megbecsült irányítója. Célja egy modern, a civilizáció minden vívmányával ellátott város kiépítése és létrehozása volt. Polgármesteri tevékenységét, munkásságát a nagybetűs haladás jellemezte: rendezte és újjáépítette a várost. Mandátuma alatt leteszik a kétemeletes városi Bérpalota alapkövét a Kossuth téren, amely megépítését 1897 októberének elején be is fejezik. Nevéhez számos utca rendezése, szabályozása, csatornázása, új hidak építése fűződik. A dohánygyár létesítési jogának megszerzése 1897-ben és a több mint egymillió koronába került épületcsoport felépítésének befejezése 1908-ban (a munkálatok 1901-ben kezdődtek) is az ő érdeme.

Emellett meg kell említeni többek között az 1899. január 14-én az első székely (Erdélyben a harmadik) állandó színpad ünnepélyes megnyitását (a színház létrehozásának gondolata 1894-ben vetődött fel), a vízvezeték kiépítését 1899. március 15-e és 1899. szeptember közepe között a „Szendrei-patak” forrásától a Debren-tetőig.

Nevéhez fűződik a római katolikus templom kibővítése 1901–1902 között, az állami elemi fiú és leányiskola megalapítása (1904–1905 között), az új közvágóhíd létesítése, melyet 1905. szeptember 23-án adtak át, az állandó méntelep létesítése Szépmezőn, a villanyvilágítás bevezetése 1908. május 4-én (200 izzó, 4 ívlámpa és magánvilágítás).

A Szemerja városrész vagyoni egyesítése az anyavárossal 1911-ben, történik, ugyanakkor kezdik el a Székely Nemzeti Múzeum építését – mindezen megvalósítások ifj. Gödri Ferenc polgármestersége alatt történtek.

Székely Hírmondó[2]

Címerfestőként is dolgozott. Megtervezte és megfestette Sepsiszentgyörgy címerterveit, melyek I. Ferenc József címeradományának alapját képezték. Munkásságát a város képviselő testülete is megköszönte.

Irodalom[szerkesztés]

Szekeres Attila István: A címertervező Gödri Ferenc. (előadás) Sepsiszentgyörgy önkormányzatának konferenciája, Gödri Ferenc, a polgármester címmel, 2012. december 6-án a Székely Nemzeti Múzeumban, abból az alkalomból, hogy a város legendás polgármestere 150 évvel korábban született.