Heraldikai lexikon/Fraknói Vilmos

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fraknói Vilmos.jpg

Fraknói Vilmos (1843-1924), történetíró. 1874-ig eredeti neve Frankl volt. 1862-től pesten hittudományi tanulmányokat folytatott, majd pappá szentelték. 1864-ben a pesti egyetemen bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1871-től az MTA II. osztályának helyettes titkára, 1873-tól titkára, 1875-től az OSZK őre. 1878-tól nagyváradi kanonok, 1879-től szekszárdi címzetes apát. 1879-89 között az MTA titkára, 1889-92 között másodelnöke, 1892-től arbei címzetes püspök. 1892-ben megalapította a római Magyar Történeti Intézetet, majd a művészházat. 1879-1915-ben a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője. 1898-től krasznai főesperes, 1900-tól a szentjobbi javadalmas apátság birtokosa. 1872-78-ban az Értekezések a Történettudomány Köréből, 1876-78 között a Magyar Könyvszemle című folyóirat szerkesztője. 1870-től az MTA levelező, 1873-tól rendes tagja, 1892-től igazgatója, 1907-től tiszteletbeli tagja. 1916-tól a Szent István Akadémia tiszteletbeli tagja.

Középkori és újkori magyar politika-, diplomácia-, egyház- és művelődéstörténettel foglalkozott katolikus konzervatív szempontból. Elsősorban a 15. és részben a 17. századi magyar történelem számos egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, sok külföldi, elsősorban olasz levéltári anyag felhasználásával. Kiadta a Magyar Országggyűlési Emlékek 1526-1604. I-X. kötetét, 1874-90 (az utolsó két kötetet Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytárt, Mátyás levelezését a római pápákkal.

Művei[szerkesztés]

A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata az első fejedelmek korában... Pest, 1861

Magyar főpapok a trienti. 1863

Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomáciai iratai 1618-1626. 1867 (Ráth Károllyal)

Pázmány Péter és kora. Pest, I-III. 1868-72

Pázmány Péter levelezése. 1873

A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Pest, 1873

Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV-XV. században. 1874

Magyar országgyűlési emlékek. I-X. 1874-1890

II. Lajos király és udvara. Budapest, 1878

Vitéz János esztergomi érsek élete. Pest, 1879

A szekszárdi apátság története. 1879

Martinovics és társainak összeesküvése. Budapest, 1880

Tomori Pál élete. 1882

Váradi Péter kalocsai érsek élete 1483-1501. 1884

Magyarország a mohácsi vész előtt a pápai követek jelentései alapján. 1884

Monumenta Vaticana. I-IV. 1884-1899

XI. Ince pápa és Magyarország felszabadítása a török uralom alól. 1886

Pázmány Péter. Magyar Tört. Életrajzok. Budapest, 1886 (az MTA nagyjutalmát kapta érte)

Erdődi Bakócz Tamás élete. Budapest, 1889

Az Erdödi-czímer. Turul, 7, 1889

Hunyadi Mátyás király élete. Magy. Tört. Életr. XXI. Budapest, 1890

Mátyás király levelei. I-II. 1893-95

A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. 1895

A Hunyadiak és a Jagellók kora. (1410-1526). (A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. IV. Budapest, 1896)

A veszprémi püspökség római oklevéltára. 1103-1526. I-IV. 1896-1907

Karai László budai prépost, a könyvnyomtatás meghonosítója Magyarországon. 1898

Mátyás király magyar diplomatái. 1898

Verbőczy István. Budapest, 1899

Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez. 1899

Petrarca és Nagy lajos. 1900

Magyarország egyházi és diplomáciai összeköttetései a római Szentszékkel. Budapest, I-III. 1900-1903

Gróf Széchényi Ferenc. 1902

II. Rákóczi Ferenc vallásos élete és munkái. 1906

Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja. 1913

Mátyás király törekvései a császári trónra. 1914

Egyháznagyok a magyar középkorból. 1915

Kritische Studien zur geschichte des Dreibundes 1882-1915. 1916

A magyar országgyűlések befolyása a külpolitikára. 1918

A magyar királyválasztások története. 1921

Martinovics élete. Budapest, 1921

Bibliotheca Corvina. Mátyás király könyvtára. 1923 (többekkel)