Ugrás a tartalomhoz

Heraldikai lexikon/Forgó (fejdísz)

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tollas fövegek a zárai ereklyetartón (14. század) Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Budapest, 1988. 254. u.

Névváltozatok: üstök nyomtató (Apor Péter [1736.] 1987.44. 24.), tollforgó (Szendrei 1896. 147.), forgó-toll (Kempelen I. 221.)

A forgó olyan sasszárny vagy tollakat utánzó, ezüstlemezekből készült kalapdísz, melyet a fövegre tengelyszerű rudacskára karikák segítségével forgathatóan erősítettek. Leginkább a 17-18. századi magyar fövegdíszeken fordul elő. Az 1486-os iglaui királytalálkozó alkalmával Mátyás ajándékai közt Ulászló kísérője egy drágakövekkel ékesített aranyforgós magyar süvegecskét említ (pileolum Hungaricum crista auro et gemmis ornata insignem). A magyar huszárok a nagy rézforgóval díszített magas prémkucsmát még a török hódoltság megszűnése utáni 18. században is viselték.

Egy-egy drágaköves és ritka madártollas forgó kisebb vagyonba került és nagy becsben állt a magyar nemesek körében. Viselésük körülményeiről báró Apor Péter szolgáltat értékes adatokat Metamorphosis Transylvaniae című művében. A forgóhoz hasonló csótárdísz gyakran fordult elő az ünnepi vagy különleges alkalmakra feldíszített lovak fején is.

Lásd még

[szerkesztés]

sisakdísz, sisak