Heraldikai lexikon/Fejérpataki László
Fejérpataky László (1857-1923), történész. A budapesti, bécsi, párizsi és berlini egyetemen tanult. 1878-ban a budapesti egyetemen bölcsészdoktori, 1879-ben tanári oklevelet szerzett és ugyanebben az évben, 22 évesen a diplomatika magántanára lett. 1895-től haláláig a budapesti egyetem nyilvános rendes tanára (oklevél- és címertan). 1882-től a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárosa, 1896-tól a könyvtár igazgató őre, 1901-től igazgatója. 1920-tól a múzum főigazgatója. 1923-ban helyettes államtitkár, 1884-ben az MTA levelező, 1896-ban rendes tagja. 1916-tól a Szent István Akadémia tagja.
Jelentősen továbbfejlesztette a történeti segédtudományokat. A magyar oklevéltan valódi megteremtőjének tartják, mely munkássága alatt érte el magas európai színvonalát. A segédtudományok közül ezt tartotta a legfontosabbnak. A kútfőkritikát a bécsi Történeti Intézetben tanulmányozta. Az ő tanítványa volt Szentpétery Imre. Az 1883. február 25-én megalakult Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató választmányi tagja és titkára, 1898-tól alelnöke, 1910-től, Nagy Iván halála után elnöke. A társaság folyóiratában, a Turulban, melynek 1886-tól szinte kizárólagos szerkesztője volt, több genealógiai cikket közölt. Szerkesztette a Magyar Nemzetségi Zsebkönyvet. Kiadta a pápai tizedszedők magyarországi számadásait (1885) és Anonymus szövegének hasonmását (1892).
Művei
[szerkesztés]http://vmek.oszk.hu/07100/07139/html/0009/0019-35a.html
Monumenta Hungariae Heraldica. Magyar czimeres emlékek I–III. Szerk. FEJÉRPATAKY László (I–II.), ÁLDÁSY Antal (III.). Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság, Budapest, 1901–1926.
Irodalmunk az Árpádok korában (889-1301). 1878
A pannonhalmi apátság alapító oklevele. Budapest, 1878
A budapesti M. Kir. Egyetemi Könyvtár codexeinek címjegyzéke. 1881
A németújvári ferencrendi zárda könyvtára. 1883
A Chapy-czimer és a Sárkány-rend. Turul, 1, 1883
A királyi kancellária az Árpádok korában. Budapest, 1885 [1] [2]
Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Budapest, 1885
Magyar történeti életrajzok. Turul, 3, 1885
Monumenta Vaticana. I. 1887
A Petneházy-család XV. századi czimeres levelei. Turul, 6, 1888
A gyöngyösi címeres album. Turul, 6, 1888
Kálmán király oklevelei. 1892
Béla király névtelen jegyzőjének facsimile-kiadása. 1892
A csatári és szedikerti Hofman család. Turul, 10, 1892
Oklevelek II. István király korából. 1895
Magyar cimeres emlékek. (Monumenta Hungariae Heraldica) Budapest, I-II. 1901-1902
A harmadik festett armális. Turul, 26, 1908
Pápai oklevelek. 1926 (Áldásy Antallal)