Heraldikai lexikon/Eperjessy család

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyulafehérvári Eperjessy címer
Báró Eperjessy címer
Báró Eperjessy címer

Eperjessy család[szerkesztés]

A konventnek bemutatták a Mária Terézia által nemes gyulafehérvári Eperjesi Józsefnek kiadott rendelkezést, aki néhai László és felesége, néhai Murvai Zsófia – fia, aki István fia, aki Pál fia, aki Mihály fia, akik András fiai, amely rendelkezés 1768-ban a TrinitatisMihályfavai Eperjessy címer előtti 6. napon (máj. 24., új naptár szerint) kelt, ez a rendelkezés tartalmazza a gyulafehérvári Eperjesi András számára Báthori Gábor erdélyi fejedelem által 1612. máj. 28-án Nagyszebenben kiadott nemeslevél szövegét, és azt kéri, hogy helyezzék el a konvent sekrestyéjében vagy levéltárában, másolják be a konvent jegyzőkönyvébe és adjanak ki róla másolatot részére, ha szeretné. Ördöngösfüzesen 1768. jún. 6-án. A gyulafehérvári káptalan ennek eleget tett. Mária Terézia megparancsolja, hogy a gyulafehérvári Eperjesi Józsefre és családjára vonatkozó bármilyen összes iratot, amelyek a gyulafehérvári káptalan levéltárában találhatók, adják ki másolatban, mert szükségesek a jogaik megvédéséhez. Az említett Eperjesi Andrást és mindkét nemű örököseit tekintsék nemesnek. Ennek jeléül a következő címert adományozzuk nekik: álló csatapajzs, kék mezővel, a mezejében sárga csizmájú vörös nadrágú zöld ruhájú mellvértes és sisakos lovas látható, aranyozott karddal az oldalán, jobbjával egy tatár fejét már átszúrván felfelé lendíti díszes dárdáját; a sisak fölött zárt csatasisak, amelyet drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi korona fed, a sisak csúcsából pedig sisaktakarók omlanak alá két oldalt, amint mindez a nemeslevél elején lefestve látható. Ezt a címert használhatják minden célra Eperjesi András és örökösei, és örökre élhetnek a nemesi előjogokkal. Ezt az iratot megerősítettük hiteles függőpecsétünkkel. Kiadva: Nagyszeben, 1612. máj. 28.,Báthori Gábor fejedelem aláírásával és hiteles vörös viaszpecsétjével. Miután a káptalannál megtalálták és lemásolták az iratokat, Mária Terézia rendelkezésének megfelelően a káptalan kiadta a másolatot. 1768. a Trinitas előtti 6. napon (máj. 24.) Miután a konventnél megtalálták és lemásolták az iratokat, Mária Terézia rendelkezésének megfelelően a konvent kiadta a másolatot. 1768. a Trinitas második vasárnapján (jún. 5.). Lukáts János, a kolozsmonostori konven]]

Fájl:Gyulafehérvári Eperjessy címer.1jpg
gyulafehérvári Eperjessy címer

Gyulafehérvári és mihályfalvai Eperjesi József nemeslevelének átirata Mária Terézia Nagyszebenben 1770. nov.12-én kelt rendeletének értelmében a következő előterjesztéssel: nemes gyulafehérvári és mihalyfalvai Eperjesi József, aki Murvai Zsófia és a kolozsvári rómaikatolikus egyház gondnoka, László fia, aki Kis Tobias Katalin és a néhai István fia, aki György fia, aki Kis Borbála és István fia, aki Mihály fia, előadta, hogy szeretné a konvent hivatalos jegyzőkönyvébe felvetetni az említett Eperjesi Mihály, Rákóczi György fejedelem testőre nemeslevelének átiratát, amely nemeslevelet Gyulafehérvárott 1631. jún. 23-án adta ki a fejedelem, az átiratot pedig Eperjesi György készíttette a gyulafehérvári káptalan előtt apja, István számára 1652-ben a hamvazószerda utáni napon (febr. 15.). Mi, a gyulafehérvári káptalan tudatjuk, hogy nemes gyulafehérvári Eperjesi József, a kolozsvári egyház gondnoka bemutatta nekünk Mária Terézia kerestető levelét, amely így szól: nemes gyulafehérvári Eperjesi József előadta, hogy jogai védelme érdekében szüksége van az őrá vonatkozó minden okiratra, amelyet a káptalannál őriznek, ezért Mária Terézia megparancsolja, hogy azonnal keressék elő ezeket és adjanak ki róluk pontos átiratot. Kiadva Aranylábútuson birtokon 1770. okt. 25-én. A káptalan megkereste a szükséges iratokat, amelyek így szólnak: 1. a káptalan levélkeresője megtalálta a gyulafehérvári Váradi János számára kiadott kerestető levelet, amelyben Rákóczi György parancsolja a levélkeresőknek, hogy mivel gyulafehérvári Váradi Jánosnak, Anna gyámjának, aki a néhai thasnádi Farkas György és nemes Demjén Anna törvényes lánya, jogai védelmében szüksége van az említett néhai Farkas Gergely nemeslevelének másolatára, amely egyben más katonák nemeslevele is, ezért megparancsolja, hogy keressék meg és adjanak ki róla átiratot. Kiadva Gyulafehérvárott 1651. szept. 5-én. Ennek eleget téve a káptalan megtalálta a következő nemeslevelet: Rákóczi György hű szolgálataikért megnemesíti a dévai Nagy Pál kapitány alatt szolgált Kenderesi Tamás, Török Bálint hadnagy, Nagy Péter, Panthos András, Otthomany György vicehadnagy, Kováts Péter, Eperjesi Mihály (a többi felsorolt nevét mellőzték) gyalogos testőröket mindkét nemű összes örökösükkel együtt. A következő címert adományozza nekik: vörös színű katonai pajzs, amelynek mezejében egy puskával felszerelt kék ruhás gyalogosokból álló hadsereg egy zászlót követ, amelyet vállán buzogánnyal két hadnagy előz meg lovon, a pajzs fölött zárt csatasisak, rajta drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi korona, amelyből szintén egy kifeszített udvari zászló emelkedik ki, a sisak csúcsából pedig különböző színű foszladékok omlanak alá mindkét oldalt. Ezt a címert használhatják mindenükön, és kezelje őket mindenki nemesként. Ennek bizonyítékául adtuk ki nekik ezt a nemeslevelet Gyulafehérvárott 1631. jún. 23-án. Aláírta Rákóczi György, Kovatzioci István kancellár és Pathai Sámuel titkár. 1632. máj. 12-én hirdették ki Erdély és Magyarország csatolt részei három nemzetének országgyűlésén. Erről pontos másolatot adott ki a káptalan Váradi Jánosnak 1651-ben a Szentháromságutáni 14. vasárnap előtti kedden (aug.29.). 2. A másik így szól: a gyulafehérvári káptalan levélkeresői közlik, hogy a nemes fiú,György, mihályfalvai Eperjesi István és a néhai nemes Kis Borbála fia, aki a néhai marosujvári Kis Bálint és Miske Anna lánya, aki oláhszilvási Miske Tamás lánya, azt vallotta előttünk, hogy ő kiskorúsága miatt birtokosi jogait, javait, ingóságait egyedül nem tudja védeni és az eltulajdonítottakat visszaszerezni, ezért apjában bízik, hogy ezeket megteszi, ezért teljes körű meghatalmazást ad neki javai, ügyei és anyai birtokrésze kezelésére. Kiadva 1652-ben hamvazószerda utáni napon (febr. 15.). Tehát a megtalált iratokat belefoglaltuk jelen okiratunkba és káptalanunk pecsétjével kiadjuk az átiratot. 1770. Szt. Márton püspök ünnepe előtti csütörtök (nov. 8.). A káptalanátirata papírral befedett fehér méhviasz pecséttel volt ellátva és egyszerű papírból füzet formában fekete és aranyszínű selyemfonalakkal összefűzve. Mindezt beleírtuk a konvent hiteles jegyzőkönyvébe is és átiratot adtunk ki róla. Kiadva 1770. Szentháromság ünnepe utáni 24. vasárnap utáni kedden (nov. 20.).