Heraldikai lexikon/Czövek István

Sablon:Életrajz infobox Czövek István (Alsóvadász, 1777. december 26. k. – Buda, 1828. június 24.) ügyvéd, író.

Élete

1790-től a sárospataki kollégiumban tanul, 1795-től tógátus - lelkészi pályára készülő - deák. Teológiai tanulmányai befejezése után sem hagyta el a kollégiumot, hanem a jogászok közé lépett. Tanulmányi eredményeinek köszönhetően preceptori feladatokkal is megbízták. 1806-1807-ben contascriba, 1807-1808-ban senior, a kollégium gazdasági ügyeinek felelőse. Tanulmányai után szülőfalujában, Alsóvadászon káplán, majd 1813 márciusáig Bereten prédikátor. 1814-től a losonci református iskola teológia tanszékének tanára volt. 1819. január 10-én lemondott állásáról és Pestre költözött, ahol ezután ügyvédként dolgozott.

Magyarra fordította Kelemen Imre Institutiones iuris hungarici privati című művét: Magyar hazai polgári magános törvényről írt tanítások Pest, 1822. 3 köteteben.[1] Ezért a Kelemennél, sőt Husztynál található latin jogi és genealógiai kifejezések magyar megfelelői Czövektől valók.

Munkái

Bonaparte elutazása Elba szigetéből Francziaországba, onnan pedig Szent Helena szigetére, vagy az 1815. esztendei emlékezetes események. Magyar nyelven kibocsátja. Pest, 1816.
Buonaparte Napoleon levelei. Fordítás németből. (Ugyanott, 1816).
Legujabb és leghasznosabb méhészkönyv. U. ott, 1816. (2. kiadás. U. ott, 1831.)
A nemes szivű gróf Nádasdy József Vincze. Egy valóságos igaz magyar történet. U. ott, 1816. (Fordítás. Nádasdy csak költött személy.)
A magyiás ezermester, melyet Eckartshausenből Philadelphiából és Wagner János Mihály irásaiból egybeszedett németből fordítva magyar nyelven kiadott. U. ott, 1816.
Második József császár élete és tette. U. ott, 1816. Két kötet.
Az orosz hadi fogoly a francziák között. Kotzebue után ford. U. ott, 1816.
Európai hires zsiványok, utonállók, tolvajok… Schiller Fridrik után. U. ott, 1816. Két kötet.
Somlyai Báthory István elébb erdélyi fejedelem azután lengyel király élete. U. ott, 1817.
Közönséges vagy is universalis geographia, bécsi congressusban történt változások szerént ford. Cannabich után németből. U. ott, 1817. Két kötet.
A valóságos világban, sok történeteken keresztül ment Tátos; vagy fejér májú embereknek galériájok. Rittgraff után németből. U. ott, 1818. Két kötet.
A gályás rabszolga, vagy: Az én életemnek szomoru történetei, melyeket saját jobb kezemmel irtam meg. U. ott, 1822. Három rész. (Latinból ford.)
Planum tabulare, vagy a kir. curiának végzései melyeket ama boldog emlékezetű Maria Theresia császárné és Magyarország királynéja rendbe szedetett 1769. eszt. most pedig magyar nyelven kiadta. Buda, 1825.

Szinművei: Corvinus Mátyás vagy a hűség győzedelme, nemzeti hősjáték 4 felv. Weidmann után ford. (Előadták először Budán 1834. június 10-én, Pesten 1836. jún. 21., Budán szept. 10.) és ugyanaz Mátyás Király Moldvában címmel előadatott Pesten 1842. szept. 26; Kotzebuenak Keresztes vitézek című, 5 felv. színjátékát is lefordította.

Kézirata: Megvilágosíttatott Verbőczy. Első rész. pest, 1825. 4-rét 667 lap.

Értekezései: Vérségről és sógorságról (Felső Magyarországi Minerva 1825. II. 165.), A vénség grádussainak vagy is izeinek számlálásáról és a lineákról (U. ott, 1826, I.)

Források

Sablon:Szinnyei
Dienes Dénes: Alsóvadász : Egy abaúji község históriája. Sárospatak : Szerző, 1998. Ill. 126 p. ISBN 963550540X