Heraldikai lexikon/Conrad Grünenberg

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Conrad Grünenberg (megh. 1494 k.) konstanzi építőmester és polgármester, heraldikus. Konstanzi polgárcsaládból származott. Először 1442-ben választották meg a város építőmesterévé. 1454-ben a konstanzi nagytanács, 1462-ben a kisebb tatács tagja. Háromszor töltötte be a polgármesteri hivatalt. 1465-ben III. Frigyes császár (1440-1493) szolgálójává nevezte ki és testvérével, Hansszal együtt abban a "kiváltságban" részesítette, amelyet a konstanzi "Zur Katze" nevű patríciusi egyesület tagjai élveztek. 1468-tól lovagi címet használt és 1486. április 22-én 22 hétig tartó palesztinai zarándoklatra indult. Az útja során valószínűleg tagja lett a Szent Sír Lovagrendnek és a famagustai Kardrendnek, melyek jelvényeit a Stola Amprisia rend (egy 1450 körül V. Alfonz aragon király [1416-1458] által alapított világi lovagrend), és a Habsburgok által létrehozott Szent György Lovagrend jelényeivel együtt viselte a címerében. 1494-ben már halottként említik a korabeli források.


Conrad Grünenberg címerkönyve



Címerek Conrad Grünenberg címerkönyvéből



Lovagi Torna


Grünenberg érdeklődött a heraldika iránt és címerkönyvéhez minden számára hozzáférhető forrást felhasznált, mely a szakértelméről tanúskodik. A neve az általa 1483 körül Konstanzban összeállított címerkönyről (Conrad Grünenbergs Wappenbuch) ismert. A kézirat ma a Staatsarchiv Berlin-Dahlem tulajdonában van, korábban a porosz királyi heroldhivatal (Königlich Preußischen Heroldsamt) birtokolta. A mű 190 lapon kb. 2000 címert tartalmaz. Megtalálhatók benne a császárok, a hercegek, valamint -- tornaegyesületek szerint csoportosítva -- számos köz- és főnemes címerei. A könyvet Stillfriedt-Alcantara és Hildebrandt adta ki újra négy kötetben (Berlin, 1876-1884).[1] Egyes vélemények szerint a 2. ábrán tartalmazza a Sárkányrend jelvényét is.



Címerszemle Conrad Grünenberg címerkönyvéből



Lovagi Torna Conrad Grünenberg címerkönyvéből



Másik műve az Österreichische Chronik des Conrad Grünenberg, mely 1480 körül jött létre és számos fantáziacímert tartalmaz.

Lapok néhány magyar vonatkozású képzeletbeli címerrel[szerkesztés]

Kéziratok[szerkesztés]

Grünenberg címerkönyvének három kézirata ismert:

  • GRU/a vagy GStA: Berlin-Dahlem, Geheime Staats Archiv

Preusssicher Kulturbesitz, VIII. HA Siegel, Wappen, Genealogie; II. Heraldische und Genealogische Sammlungen, Nr.21. - A fő kézirat. Néhány lapnyi szöveg és miniatúra, valamint 2302 címer mintegy 200 lapon, kb. 40 x 30 cm.

  • GRU/b vagy BSB: München, Bayerische Staatsbibliothek,

Codex germanicus monacensis 145. - Pergamenre festve 182 lapon, 385 x 300 mm. A GRU/a másolata egy olyan művész által, aki részt vett az előző mű létrehozásában is. A legjelentősebb eltérés a sisakok festésének stílusában van. [1]

  • München, BSB, Cgm 9210 - A Cgm 145 kései színes másolata (1602-1604); papír, 216x323 mm, sok üres lappal. [2]


Külső hivatkozások[szerkesztés]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

Kiadása[szerkesztés]

Rudolf Gf. Stillfried- Alcantara & A.M. Hildebrand, " Des Conrad Grünenbergs Wappenbuch", vol. I-IV, 1875 [I = text, II = 2r-66v, III = 67r-139v, IV = 141r-202v ] + vol. V, supl, 1883, Görlitz. [9]


  1. Des Conrad Grünenberg Ritters und Bürgers zu Constanz Wappenbuch 1483. Herausgegeben von Dr. R. Garaf Stillfried-Alcantara und Ad. M. Hildebrand. Görlitz 1875.

Lásd még:[szerkesztés]

címerkönyv