Heraldikai lexikon/Comenius

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Johannes Amos Comenius (1572-1670), cseh pedagógus, polihisztor. Eredeti családi neve Szeges volt, a cseh irodalomban a Jan Amos Komenský formát használják. 1611-12-ben Herbornban, 1613-14-ben Heidelbergben tanult. 1618-20-ban a fulneki presbiteriánus gyülekezet lelkésze. Vallási hovatartozása miatt 1620-27 között bujdosni kényszerült. 1627-ben a lengyelországi Lissa püspöke, ben angliai és svédországi utazást tett, 1648-ban ismét Lissában tanít, 1650-54 között Lorántffy Zsuzsanna fejedelemné meghívására Sárospatakon tanított. Innen visszatért Lissába, 1656-ban Hollandiába menekült.

Comenius a Labyrint světa a ráj srdce (1623, 1631; A világ útvesztője és a szívbéli paradicsom) című művében, mely a világi dolgok mulandóságáról és a belső szellemi boldogságról szól, foglalkozik a címerek adományozásával is.

Magyarországi művei[szerkesztés]

De cultura ingeniorum oratio (1650)

Orbis pictus (1653)

Schola ludus (1654)

Gentis Felicitas (1654, megjelent 1659)

„És valamiféle palotába vezetnek engem, ahol észreveszem a méltóságban trónolót. Ő azokat, akik férfiasságot tanúsítottak, magához hivatta, és sokan járultak eléje, hozva az ellenségről levágott, lemetszett különféle koponyákat, combokat, bordákat, öklöket, amiért dícséretben volt részük, és a méltóságban trónoló ezekért valamiféle festett képeket adományozott nekik, és még külön szabadságokat is ehhez. Ezt látván mások, nemcsak a harcosok, hanem a kézművesek és a tudósok közül is, ugyancsak eléje járultak, s mivel nem voltak forradásaik és ellenséges testrészeik, melyekkel kitűnhettek volna, pénzes erszényeket, illetve vonalakat mutattak fel, melyeket a könyvekbe raktak, és gyakran gyönyörűbb jelképeket nyertek, mint amazok, s beengedték őket a magasabb csarnokba. Én pedig ezen hiábavalóságokat látván, arra kértem kísérőmet, hogy menjük el onnan.”