Heraldikai lexikon/Clemens Jäger

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Clemens Jäger mint augsburgi herold
Clemens Jäger mind a Fuggerek heroldja
A Szentkorona a Fugger krónikából, 1551

Clemens Jäger (Augsburg 1500 k.–Augsburg, 1561. 11. 19.), augsburgi herold, történetíró. Ő készítette a Szentkorona első valósághű ábrázolását, amely a Fugger-krónikában maradt fenn. Eredetileg cipészmester volt. A vándorévei alatt eljutott Velencébe, ahol érdeklődni kezdett a régi történetírók művei iránt. Apja 1540-es haláláig a tanult mesterségét folytatta, majd negválasztották a cipészcéh céhmesterévé. Bekerült a városi nagy-, majd a kistanácsba. Mivel a városi patríciusok részére készített történeti ábrázolásokkal és genealógiai kutatásokkal hívta fel magára a figyelmet, a tanács kinevezte városi iskolamesterré és herolddá. Megbízták a városi levéltár rendezésével is, amit két év alatt végzett el és közben jártasságot szerzett a forrásokkal való munkában. Ez nagyban segítette a Bürgermeisterehren- oder Consulatbuch, a Zunftehrenbuch, a Vogtbuch és a Weberchronik című műveinek megírásában. Műveit a Jörg Breus iskolájából származó neves festők díszítették. Az 1540-es évektől több krónikát adott ki és megírta az augsburgi tanács tagjainak genealógiáját, ún. Ehrenbuch-ját (Herwart, Fugger, Pfister, Rehlinger, Bimmel stb. család). Mivel ragaszkodott a lutheránus hitéhez és az egészsége is megromlott, 1553-ban lemondott a hivataláról és az egyik városkapu (Wertachbrucker Tore) vámszedője lett. Ezzel több ideje maradt a Habsburgisch-Österr. Ehrenwerk megszerkesztésére. Több könyve kéziratban maradt Az egyik legfontosabb ügyfele Hans Jakob Fugger volt, aki számára három nagy művön dolgozott (Ehrenbuch der Fugger, Fuggerchronik és Habsburgischen Ehrenwerk).

Bonfininál azt olvasta, hogy Hunyadi Mátyás 1463-ban visszaszerezte a koronát. Ennek nyomán határozta el, hogy a Habsburg család történetéről szóló könyvébe beleteszi a Szentkorona képét is. 1551 után Bécsben Hanns Sebald Lautensack udvari rézmetszőtől a barátja, Wolfgang Lazius által sikerült megszereznie a Korona hiteles ábrázolását, akit azzal bíztak meg, hogy a császári kincstár régi kincseit lerajzolja.

Művei[szerkesztés]

Das Ehrenbuch der Fugger - BSB ..." (1545 - 1547, mit Nachträgen 1548/49 und 18. Jh.)[1]

Weitere W Mehrere Gedichte 1532-40, u. a. Das Herkommen d. uralten d. hl. Reichs-Stadt Augsburg sambt d. Anfang d. zünftl. Regierung, auch Auszug ihrer gen. Geistlichen u. Wiederersetzung d. uralten bürgerl. Geschl. …, in: Cod. germ. Palat. 680, UB Heidelberg

Beschreibung d. Aufruhrs wegen d. Barfüssermönches J. Schilling 1524, 1532

Schusterchronik 1450-1532, 1536 ed. mit Einl. v. F. Roth, in

Die Chron. d. dt. Städte 34, 1929

Der erbern zunft v. Webern herkomen Cron. u. jb., 1544, ebd.

Merkwürd. Augsburger Chronik v. 1540, endend mit d. Darst. d. Zunftaufstandes v. 1368

Beschreibung d. alten Augsburger Geschlechterfamilien nebst Gesch. d. Herrentrinkstube, um 1540

Register gefundener Sachen 1543 (Archivinventar)

Vorarbb. z. Geneal. d. Fugger

Eerngedechtnusbuch Ains Erbarn Rats d. Stat Augspurg Consulat u. Bgm., 1545

Eerengedechtnusbuch ains Erbarn Rats d. Stat Augspurg. d. hl. Röm. Reichs Land- u. Stadtvogt herkommen, 1545

Das Geh. Ehrenbuoch d. Fürnehmen u. eherlichen Bürgerl. u. zünftl. Regierung Id. Hl. Reichs Statt Augspurg, 1545

Vorbereitung d. Rates gegen Gg. Oesterreicher

Habsburg.-Österr. Ehrenwerk.[2]