Heraldikai lexikon/Címertani előkelőség

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok: szellemi emeltyű (Nagy VIII. 165.)


Rövidítések:

Címertani előkelőség, az a nézet, hogy a címerpajzs bizonyos részei, valamint egyes címerábrák, színek stb. előkelőbbek mint mások. Az élő heraldika korában ilyen megkülönböztetést egyáltalán nem tettek. Minden szín és címerábra egyforma értékű volt. Ezért pl. nemesi családok is viseltek a középkorban sarlót vagy más paraszti munkaeszközöket a címerükben. Később, amikor a címerek viselése a csatában visszaszorult és pusztán csak reprezentatív funkciót töltöttek be, különbséget tettek egyes címertani elemek között. Így pl. a fémeket előkelőbbnek tartották, mint a színeket. A fekete szín lett a legkevésbé előkelő, az osztott címer előkelőbb származásra utalt, a rangkoronák kifejezték a címerviselő rangját, a pajzstartókat általában csak a főnemesek haszn lták stb. Ezen nézetek tükröződnek vissza a feltörekvő címerviselők pajzsának címerjavításában vagy a címeregyesítésben, amikor a legrangosabb címer a legelőkelőbb pajzsmezőbe kerül stb. A holt heraldika korában lényegében a címer mindenféle megváltoztatása arra irányult, hogy nagyobb fokú előkelőséget biztosítson a viselőjének. Ezt lényegében csak a heraldikai udvariasság csökkenti, de ez is önkéntes módon. A címertani előkelőség ellentéte a szégyenjegyek viselése, mely azonban csak a heraldikusok által kidfejtett elméleti lehetőség.