Heraldikai lexikon/Címerköpeny

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Címerköpeny, olyan címeres felsőing, kabát vagy köpeny, mely címerekkel van díszítve. A heroldok öltözékének része volt, rajta hivatali régiójuk címerével. Már az 1292-es Statutum armorum is említést teszt róla. Néha önálló címerképként is előfordul.

Névváltozatok: test-derék (vagy ing?) (Nagy III. 50.), rokk (1775., 1779. TESz III. 452.)

de: Rock, Tappert (der Herolde), Wappenmantel, Wappenrock

A történeti és etimológiai forrásokban nem különíthető el egymástól egyértelműen a címerkabát és a címerköpeny fogalma. A magyarban a régies bajor-osztrák eredetű rók, rokk szó már nagyon korán előfordul, 'kabát, köpenyszerű felsőruha' értelemben. Eredetileg a lovagok és szolgálóik viselték, majd a heroldok is átvették. Hasonló volt egyes katolikus papok felső ruhadarabja is. A címeres öltözéket a középkorban elsősorban a főnemesség kedvelte, sőt a női öltözéken is előfordul. Sok lovag is viselte családi címerét a köpenyén. A rövidebb címeres felsőing mellett egy térdig érő hosszabb köpenyt is hordtak, mely felül nyitott volt, így nem akadályozta a lovag mozgását. Már a 13. század első felében előfordult. Feladata a páncél megóvása volt a rozsdásodástól és a túlzott átmelegedéstől, emellett a lovagot is identifikálta a harctéren. Színe a címermező színének felelt meg. A címerköpenyt néha drágább anyagokból készítették és prémmel bélelték. Fennmaradt Károly Róbert tornaruhájának ábrázolása: páncélja fölött fehér-piros csíkos fegyverköpenyt viselt, címere egyik oldalának színeit.