Heraldikai lexikon/Bokréta

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Névváltozatok:

corolla: koſzorú, bokréta, corolla plectilis: virágból font koſzorú (Pápai/Bod 167.), criſta: toll, taré, criſta equina: ló üstöke, ló bokrétája, criſta galeæ: a ſisaknak bokrétája, criſtatus: tzimeres, bokrétás, criſtata galea: bokrétás ſisak, criſtula: tzimeretske, taréjotska (uo. 173.), pinnirapus (Juven[alis]): Ollyan bajnok, ki azon igyekezik, hogy a' véle hartzoló bajnoknak ſisakjáról a' tollat, vagy bokrétát le-ragadja. (uo. 471.), plumeus apex: tollas bokréta <tollbokréta> (uo. 474.), servia: bokréta, koſzorú (uo. 562.), tollbokréta <segédsisakdísz> (Éber László ArchÉrt. 1905. 195.[1]), sastoll bokréta <forgó> (Jakab-Szádeczky 1901. 388.), csokor, pántlika

de:_Schapel, Sendelbinde
Rövidítések:


"A főleányoknak az fejin a nyakszirton feljül, az tetejeken kevéssé alól, hat csontból szőrrel erősen megkötött koronaforma, jóféle gyönggyel megrakott vagy klárissal [drágakővel], akitől mint tölt ki, magas csúpos, hátrafüggő koronájok volt..." (Apor 37. l.), "A kisasszonyok, sőt élenvaló főnemes leányok is az fejeken kétfelől, az homlokokra feleresztve sok színű festett strucctollakat viseltenek, s igen díszesek voltanak azokkal."

1476. dec. 10-én az ifjú Úlaki Lőrinc, Újlaki Miklós boszniai király fia, midőn Beatrix Mátyás király anyjával Székesfehérvárra utazott, az apja őt egy virágcsokorral, amelyen drága gyémántgyűrű függött, előreküldte, hogy érkezését jelentse a Csór mellett rá várakozó királynak. A Buda várában megtartott lakodalmi ünnepségek folyamán dec. 17-én a hatodik táncot Ujlaki Lőrinc nyitotta meg.[2]

Bóbita, tollforgó


Tollforgó lovagi sisakon

A bokréta virágokból álló köteg. A középkori hölgyek fejdísze volt, melyet gyakran adtak ajándékként a lovagognak. Ők ezt a sisakjukon viselték. Gyakran volt a sisakdísz fontos kiegészítője.

A 18. század elején Erdélyben már a közrendűek is "háromforintos pártát, arra szélyes ezüstös pántlikát" viseltek, sőt "sokan selyempántlikát is viseltek a templomban."[1] A főrangú férfiak korábban nyusztos süvegen medálba foglalt kócsagtollas forgót viselt, "de csak az közönséges főemberek is, ha csak jóféle gyöngyből csinált bokrétát is viseltenek; nyárban penig az ifjak virágból való bokrétát is tettenek süvegekben, feljül tévén az köves- vagy gyöngyös bokrétát."[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae. Budapest 1987. 41., 42. l.
  2. Apor 43. l.

Lásd még[szerkesztés]

sisakdísz, csokor