Heraldikai lexikon/Bergenyei soós jános

Erdélyből, a bergenyei Soós Istvántól származnak őseink. Székely nemesek. Saját jogon SOÓS JÁNOS, 1684 évben kapott, nemesi adománylevelet Apafi Mihály Erdély Fejedelmétől, a székelyek Grófjától. • Eredeti nemesi adományozó levél latin és magyar nyelvű fordítása Előző Lapon becsatolva, jelenlegi tulajdonosa Dr. Soós Attila. Eredeti pecsét is megvan, fatokban. Látszik a képen. Akinek a Soós Albert,bergenyei gazdálkodó ajándékozta őrökre. Albert, Soós Árpádtól kapta 1963 évben halála után. Nagy Iván 16 kötetes Magyarország nemesi családjai, könyve,14 Soós nemest sorol fel. Kempelennél a sóváriSoósokon kívül van kb. 35 Soós felsorolás. Ez a régebbi összeállítás, de hiányzik a bergenyei Soós, valószínű esetleg más is hiányzik. A Magyar nemzeti levéltárban csak 4 Soós adománylevél lehető fel. A mienk. és az első kettő:

        1569. 10. 16. és 1418.03. 06, 1418. 03. 19, valamint 1683. 03. 25.Eperjesi, összeszerkesztett címer.
	TÖRZSSZÁM      

JELZET

	TÖRZSSZÁM      

JELZET ADOMÁNYOZÓ ADOMÁNYOS ADOMÁNY TÁRGYA HELYEK DÁTUM 2. HU MNL OL R 64 2_0362 2. HU MNL OL R 64 2_0362 I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem bergenyei Soós János puskás gyalogos katona címer, erdélyi nemesség Gyulafehérvár ,Mezőbergenye 1684.12.30, 1889.08.02 19/05/2006, 15:46:21

1. 200605799

post reply edit abuse? profile

Magyar Országos Levéltár őrizetében lévő táblázat. Ebben, a törzsszám és jelzett, vagy a név alapján kikereshető. 1. Soós István,született 1580 – 1590 körül, Bergenyén élt. Székely nemes. 1602-ben a Basta féle katonai összeírásban még nem szerepel, 1614-ben gyalogos puskás, 1647-ben darabontkét szerepel. Forrás: Nagy Péter – 700 éves Mezőbergenye. Pálmai József: Székely nemesi családok. 64. oldal Marostorda vármegye nemesi családjai. 121. oldalról szószerinti idézet: „ Soós (bergenyei) Már ősi székelyjogon is nemes család, melyből Soós István 1614-ben mint pixidáriuslustrátBergenyéről; mindazon által a család 1684. december 30.-án Apafi Mihálytól czímeres nemeslevelet vészen.” Nemeslevelet bergenyei Soós János kapta.Eredeti példánya Pécsen Dr. Bergenyei-Soós Attilánál található, fatokban lévő pecséttel együtt, mint tulajdonosnál. Nagy Péter: 700 éves Bölcsőnk Mezőbergenye című könyvből Idézetek. Nagy Péter: 700 éves Bölcsőnk Mezőbergenye című könyvből Idézetek. „A családnevek alakulását Bergenyében a XVl század végétől követhetjük nyomon. Az 1575 évi, de az 1602, sőt 1614-1635 évi adatkat is katonai összeírások tartalmazzák, melyek a hadköteles felnőtt bergenyei székely férfiakat sorolják fel.” 136. oldal. „Ezért átfogóbb összeírást rendelt el 1614-ben. Ez az összeírás valósabb képet nyújt a bergenyei népességről A Bethlen-féle összeírás adatait sorrendbe szedve így mutat: Gyalogpuskások Incze András árvája, 6 éves Koronkai János János deák Széki Sós István, nőtlen Kis Vajda István 40. oldalról „a vizsgált jelenségek áttekinthetőbbé tétele érdekében közöljük az 1647-ben hadköteleseknek összeírt szabad személyeket (persnoeliberae) Darabontok Kósa andrás Sós István 43. oldalról.

171. oldal: „ Az önálló Erdély korában éppenséggel Bergenyében is kiemelkedik néhány, úgynevezett „székely nemes család. azarmilista” akik között meg kell említenünk az Illiesy, a Koronkai, a Soós és a vajda családot” 172. oldal: A székely gyalogos (pixidárius) között 1614-ben említik először a Soós családot. Soós István a jelzett évben Bergenyérőllustrált. 1636-ban ugyancsak a gyalogpuskások között írták össze a katonának alkalmas személyek között. A család Apafi Mihály fejedelemtől nyert címeres (armilista) nemeslevelet 1684. December 30.-án.” 173. oldal: „A bergenyei nemesek lényegileg székely nemesek voltak. Inkább a történelmi székely családok közé sorolhatok, ilyenként kell au utókornak szamon tartani.” „…a gyalogosrendből…azon állásból, melyben született és melyben most is van: kegyelmesen kivesszük és az igaz, született, valódi és czímeres gyülekezetébe és számába fogadjuk, hogy Erdélyben és Magyarország kapcsolt részeiben a nemesek közé számitassék, vétessék, fogadtassék és igtattasék, …”

Adatokat figyelembe véve Soós István 1580-1590 között született, és apja annak a Soós Jánosnak, akit 1684 évben Apafi Mihály Erdély fejedelme, magyarországi részek ura és a székelyek Grófja nemesi rangba emeli. 2. Soós János, született 1620 -1630 körül, Bergenyén, akinek, Apafi Mihály Erdély fejedelme, a székelyek Grófja nemesi címert,adományozott,aAndrás,Márton, István Zsigmond, és János fiaivalegyütt. Forrás: eredeti oklevél Eredeti adománylevél Dr. Bergenyei-Soós Attila tulajdona. Édesapám Soós Tibor, a családi könyvbe írt saját kézű bejegyzése szerint 1938 évben az esküvőjükre, apai nagynénje ajándékozta a címer másolatát. Bergenyén Soós Albetnek, Soós Árpád adta oda az eredeti adománylevelet, amit én Alberttől, jó szöveggel, és némi anyagi támogatással kaptam örökre megőrzésre. Soós leszármazottaknál maradt. Eredeti pecsét is megvan, fatokban, lenyomat fotója nagyítva.A pergamenjét alul kétszer felhajtották. Bele fűztek a nemzeti színű spárgát, amit megkötöttek, majd megkötötték a fadoboz bemenetelénél, kijövetelénél és erre öntötték a viaszt, amibe Apafi Mihály uralkodó pecsétjelét nyomták. Így nem lehet, bántatlanul ezt meghamisítania!

Soósok összesítő családfája 65. oldal

1590. körül, szül Soós István,  Bergenyén élt, 1602-bena Basta féle katonai összeírásban még nem szerepel, 1614-ben gyalogos puskás, 1647-ben darabontkét szerepel

Forrás: Nagy Péter – 700 éves Mezőbergenye 1660 - 30 szül.bergenyei Soós János Apafi Mihály Erdély fejedelme, a székelyek Grófja adományozta a nemesi címet:1684. 12. 30. fiaival együtt: András,Márton, István Zsigmond, és János. Forrás: eredeti oklevél 1660. körül született, Soós András 1700.Soós József született: 1684 után és 1710 elött. Gyermeke, Soós József anyakönyvében apaként szerepel. 1735.Soós József született: 1735. 03. 26. Marosvásárhely, gyermeke:forrás: születési anyakönyvi másolateredeti 1770.Soós Józsefszületett:1770 - + 1812.gyermeke: forrás: születési anyakönyvi másolateredeti 1804.Soós János Marosvásárhely, gyermeke: 1851.Soós Sámuel Marosvásárhely, gyermeke: forrás: születési anyakönyvi másolateredeti 1890.Soós Kálmán Marosvásárhely, forrás: születési anyakönyvi eredeti 1913.Soós Tibor Radnót, + 2000. Celldömölk, forrás: születési anyakönyvi eredeti 1941.Dr.Bergenyei Soós Attila Kolozsvár, A NEMESI OKLEVÉL TULAJDONOSA. gyermekei: 1968.Bergenyei Soós Zsolt Pécs 1966.Soós Andrea Pécs gyermeke: gyermekei:

                                                                       2003. Bergenyei Soós Balázs Szombathely                     1995. Marinov Bence Pécs. 1999. Marinov Szabolcs Pécs.

Bergenyei Soósok, nemesi oklevelének fotója.66. oldal Összehajtogatás megszüntetését, a törésvonalakat, kivették. Restaurálta Rétfalvi Orsolya, restaurátor. Pécsett, elvégezték 2008.

• Eredeti nemesi adományozó magyar nyelvű fordítása Forditotta: Soós Antal Zilahi képezdei tanár, 1889 évben, hitelesitette a közjegyzővel, református lekésszel, falu előljáróval, és elhelyezte a nemzeti levéltárba.

Soós (bergenyei) Ide tartozik Soós Antal (+1901-ben Pápán) képezdei tanár, neje Réfeld Teréz; jelen családi okmányt latinból magyarra fordította Soós Antal zilahi képezdei tanár. Bergenyében.,1889 év augusztus havában töltött szabadságán.fia: Soós László született 1877. február 1-én Déván, tanulmányait Déván kezdte, érettségit Kúnfélegyházán tett, jogi tanulmányait Kolozsvárt és Budapesten végezte. – Doktor politie, helyettes főispán titkár,t.b. főszolgabíró Maros-Torda megyében. A család egyik része Bergenyében él, s őstermeléssel foglalkozik, egy másik ága a Király hágón túl telepedett meg. Bergenyén ma Soós Albert családja él… .., A Király hágón túl Dr. Bergenyei-Soós Attila családja él, Pécsett, aki ma mindezen okmányok birtokában van.

   	Bergenye, a Soós Ősök lakhelye.    Bergenye - MEZŐBERGENYE 

Először 1334-ben a pápai tizedjegyzékben jelentkezik a neve Bergune, Borgone formában. (Beke: Az erd. egyházmegye. 164.) 1575-ben Bergenie, 1632-ben mai formájában, Bergenye néven említik. (Barabás: SZOKL. VIII. 306, 325, 364.)Plébániatemplomáról a pápai tizedjegyzék tanúskodik, mely szerint 1334-ben papja, Miklós 8 dénárt fizet, 1335-ben pedig 2 veröczeit és 1 sasost. (Beke: i.h.; Orbán: Székelyföld. IV. 210.) 1643-ban a templomot és tornyát említik. (Ref. Névkönyv. 1901. XI.)

Harangja 1530-ból való, felirata szerint: „Christus Rex Venit in pace, Deivs homo factus est. 1530”. (Orbán: i.h.) A régi templom helyett 1786–1789-ben új templomot építenek (Ref. Névkönyv. 1901. XI.) Lakói, az akkori egyetlen katolikus templomhoz tartozó hívek, a XVI. században reformátusok lesznek, a templommal együtt, és ma is azok. Egy régi kelyhet már az új egyház kap: „Ezt a poharat atta Turi Gergely és felesége, Mészáros Anna Az BergenyeiEcclesiának Isten tiszteletére az Sacrumhoz. Anno 1669 die 3. Juliy.” (Orbán: i.h.)

1605-ben és 1613-ban az egyház birtokait már úgy sorolják fel, mint a református egyházét. (Ref. Névkönyv. 1901. XI.) Ahol a lakosság 2018 évben is 90%-ban magyar, népi tánccsoport ruha, és a hit és a székely hagyományok őrzése fontos

Bergenyén mai is ott lakik a Soós család. Mezőgazdasággalfoglalkoznak. Néhai Soós Albert, gazdálkodó. A nemeslevelet Soós Árpád őrizte, 1963 évben halálakor, a birtokkal együtt Soós Alberthoz kerül, tőle hozzám, Dr. Bergenyei-Soós Attilához.Pécsre. Kár, hogy nem tudom hogy lehet képeket feltölteni a nemeslevélről!!!