Heraldikai lexikon/Beck Ö. Fülöp

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Beck Ö[tvös] Fülöp, szobrász, éremművész.

Beck Ö. Fülöp.jpg
Önarckép

Pápa, 1873. június 23. - Budapest 1945. január 31. Szobrász, a modern magyar szobrászat és éremművészet egyik úttörője. 1888-tól 1893-ig a Budapesti Iparművészeti Iskola ötvösszakán tanult, majd néhány hónapra Bécsbe utazott. 1894-ben ösztöndíjjal Párizsba került, majd 1895-ben az \"École des Beaux-Arts\"-on Ponscarme növendéke volt. Onnan pályázott a millenniumi kiállítási emlékérem megalkotására, amit meg is nyert. 1897-ben Münchenben a Glaspalastban rendezett kiállítást. Az Iparművészeti Múzeumban 1898-ban bemutatott első gyűjteményes éremkiállításán először szerepelt nálunk az érem önálló műfajként. A párizsi világkiállításon 1900-ban ezüstérmet nyert; ezután Olaszországban és Németországban járt tanulmányúton. 1906-ban Milánóban Grand Prix-t nyert. Ez idő tájt figyelme egyre inkább a szobrászat felé fordult. 1910-től Gödön épített műtermében maga faragta szobrait. Robusztus erejű, zárt tömegű, sommázott formamegoldású szobrait 1914-ben mutatta be az Ernst Múzeumban első önálló kiállításán. 1915-ben készült el élete egyik főműve, az Aphrodite. 1919-ben a Tanácsköztársaság megbízásából pénzmintákat készített és a főiskola tanára lett. 1922-ben ismét gyűjteményes anyaggal jelentkezett az Ernst Múzeumban. 1927-ben neki ítélték a Szinyei Társaság nagydíját. Épületplasztikával is foglalkozott (Corvin Áruház reliefjei, 1926). Az 1930-as években több síremléket mintázott (pl. Fellner-emlék, 1932). Budapest ostroma alatt halt meg. 1946-ban műveiből a Szépművészeti Múzeum emlékkiállítást rendezett. Emlékiratait Rippl-Rónai Józsefével együtt jelentették meg (Budapest, 1957).

Felállításra került legjelentősebb művei: Állatreliefek (1911); Szent Sebestyén (1914); Király György-síremlék; Baumgarten-síremlék (1928); Pápai hősi emlékmű (1931); Liszt Ferenc-emléktábla (1935); Ifjúság kútja (1938); Kölcsey-emléktábla, Vasöntő munkások (1943).

Ismertebb mellszobrai: Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Kodály Zoltán. Mintegy 500 érme közül legismertebbek: Petőfi Sándor, Liszt Ferenc, Ady Endre, Babits Mihály, Mikes Kelemen.

Művészete a posztimpresszionizmus nagy áramkörébe kapcsolódott. Hatott rá a szecesszió is.

forrás: Magyar Életrajzi Lexikon

Irodalom[szerkesztés]

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 32. -- arckép

http://konyvtar2.mome.hu/doktori/ertekezesek/DLAertekezes-NagyLajosImre-2005.pdf 39.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Beck_%C3%96._F%C3%BCl%C3%B6p

Beck Ö. Fülöp az új magyar emlékérem, az önálló magyar emlékérem megteremtőjeként közismert. Eredetileg ötvösnek készült, de az Iparművészeti Iskolában Lóránfi Antalnál mintázást is tanult. „Budapesten még nem tanulhatott érmészetet, mert nem volt, aki taníthatta volna. „(In.:Káplár, 219. o.) 1893-ban ösztöndíjjal Párizsba került, ahol már a direkt éremművészettel foglalkozott. F. Ponscarme tanítványaként (a francia éremművészet megújítója) pályázott 1895-ben a millenniumi kiállítási éremre és terveivel elnyerte az I. díjat. Hazatér, Budapesten telepedik le, és bár korai művei elsősorban iparművészeti használati tárgyak, (szecessziós gyertya - és hamutartók) egyre inkább az éremművészet felé fordul. 1908-tól a régi mesterek követőjeként érmeinek negatívját saját kezűleg véste gipszbe. Azt vallotta, hogy az ideális érmésznek egyesítenie kell a szobrászt és a vésnököt. Ő az első, aki körül nem hivatalosan (nálunk az I. világháborúig hivatalosan nem tanították az éremművészetet) művésziskola alakul ki. A kortársak „csendes, műtermében ülő emberként” emlegették. 1945. január 31-én eltávozott lakásáról, és eltűnt.

http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=713