Heraldikai lexikon/Bánffy Miklós

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

H E R A L D I K ABánffy Miklós

Gróf Bánffy Miklós (Kolozsvár, 1873. dec. 29 - Budapest, 1950. jún. 6), író, festőművész, a Kisfaludy irodalmi társaság tagja.

A grófi ág utolsó tagja. Jogászként végzett. Császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, Kolozs vármegye és Kolzsvár szabad királyi város főispánja, 1921. április 14. és 1922. december 19-e között magyar külügyminiszter volt. A magyar főrendiház örökös tagja, országgyűlési képviselő, a Magyar Királyi Operaház és a Nemzeti színház intendánsa.

Legfontosabb műve az Erdélyi történet trilógia (Megszámláltattál..., 1935; És híjával találtattál..., 1937; Darabokra szaggattatol, 1940), mely Ferenc József korának magyar arisztokráciáját és erdélyi történetét mutatja be. Tamási Áron Címeresek (Kolozsvár, 1931) című regényével vitatkozva írta meg, mely realista hangvételű, társadalomkritikai regény volt és csak magánkiadásban jelenhetett meg.

Irodalom[szerkesztés]

Új magyar irodalmi lexikon. I. 123., III. 2040. l.