Heraldikai lexikon/Aquila János

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Aquila János (latinul Johannes Aquila teljes nevén Johannes Aquila de Rakespurga a lakóhelye után) (14. század) freskófestő és építész.

Aquila János önarcképe a mártonhelyi templomban

Élete[szerkesztés]

Egyik freskója szerint a 14. század második felében született, Regedén (Radenci). Feltételezések szerint német származású, mert Johannesként írta nevét, de arca és viselete alapján magyar ember lehetett. Valószínűleg iskolázott gyermek volt. Ezt lehet következtetni, hogy írt latin nyelven. Latin és hittanulmányait klerikusként szerezhette. A tanulás után Ágoston-rendi építkezéseken vett részt, hogy építészetet tanuljon. Később megtanult festeni is. Mindezek után Magyarország nyugati részén több faluban is felkérték a templomok kifestésére. A veleméri templom északi falának 1372-es freskóján saját magát teljes lovagi öltözetben művészpajzzsal ábrázolva örökítette meg. Életéből legelső évszám: 1378, amikor a veleméri templomot festette ki. 1392-ben festette ki a mártonhelyi (ma Martjanci, Szlovénia) templomot, aminek az építője is ő volt. A kisnemesi megrendelők ebben a két faluban megengedték, hogy önarcképét is megfesse. 1383-89-es esztendők között Bántornyán (ma Turnišče) munkálkodott. Itt azonban a megrendelő Bánffy család nem engedélyezte önarcképe megfestését. A századforduló körüli években Regedén élt és tevékenykedett. Később már nem egyedül festett, hanem festőiskolát alapított. Halálának idejéről és helyéről nincsenek, adatok.

Freskói[szerkesztés]

Freskói stílusa a felső-itáliai és csehországi elemeket egyesítő udvari ideált követi, amely a fénnyel mintázott, plasztikus figurákat, a perspektivikus építészeti elemeket és mozgalmas drapériákat egyesíti a portré- és csenélet-realizmus igényeivel. Elsők között készített önarcképet is.

Híres freskói:

  • Önarckép (Velemér, Mártonhely)
  • Szt. Anna harmadmagával (Velemér, Mártonhely)
  • Katalin-legenda (Bántornya)
  • Borbála-legenda (Bántornya)
  • Zsuzsanna-történet (Bántornya)
  • Szt. László legenda (Bántornya)
  • Márton-legenda (Mártonhely)
  • Evangélisták (Velemér, Mártonhely)
  • Cserhalmi-csata (Bántornya)
  • Szt. György alakja (Velemér, Mártonhely)
  • Krisztus (Velemér, Bántornya)

Forrás[szerkesztés]

  • A művészet történet Magyarországon (Gondolat Kiadó)
  • Művészeti kislexikon (Akadémia Kiadó)
  • Marosi Ernő: Magyar falusi templomok (Corvina Kiadó)
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest

Külső hivatkozás[szerkesztés]