Heraldikai lexikon/Andreas Pannonius
Andreas Pannonius, Pannóniai András (1424 k.-1505 k.) teológus, filozófus.
Ferrarában élő karthauzi szerzetes, nagyműveltségű teológus volt. Előkelő nemesi családból származott, Fiatalon katonai pályára lépett, öt évig Hunyadi János szolgálatában állt. 1444-ben részt vett Hunyadi Mátyás kolozsvári keresztelőjén. Ezután egy jeruzsálemi zarándoklatra készült. Nem sokkal a várnai csatát kövezően, 1445-ben Velencében belépett a Karthauzi Rendbe. 1459-ben áthelyezték Bolognába, ahol közeli ismeretségbe került Bornio da Salával ( –1469), a híres jogtudóssal, aki többször is kikérte a szerzetes Andreas Pannonius véleményét, nagyra becsülte az életszentsége és tudása miatt. Az 1460-as évek elején már Ferrarában élt. A kolostor scriptoriumában működhetett Guglielmo Giraldi miniátor. Ebben az időszakban dolgozott Énekek éneke kommentárján, illetve 1467-ben fejezte be a Mátyáshoz írt királytükrét, továbbá Borso d’Este tiszteletére is készített egy művet a ferrarai kolostorban[1], mely a szerző Paviába való áthelyezése miatt befejezetlen maradt, és a jelenlegi ismereteint szerint elveszett. Egy életrajz lehetett, melyben Borso herceg tetteit és erényeit magasztalta. 1464-ben feltehetőleg megfordult Firenzében. A Szent Kristóf karthauzi kolostor vikáriusa, majd 1469-ben perjellé választották, de egy konfliktus miatt állítólag feljelentette a rend egyes elöljáróit, ezért a káptalan nem hagyta jóvá a kinevezését. A karthauzi rend központjában, a grenoble-i Grand Chartreux-ban próbálta tisztázni magát, de 1471-ben a paviai Santa Maria delle Grazie rendházba helyezték át. Az 1471-ben IV. Sixtus néven trónra lépett Francesco della Rovere pápa, akit Andreas Pannonius még bolognai éveiből személyesen is ismerhetett, 1472 márciusában személyes pápai leiratban próbált eljárni Andreas érdekében a karthauzi rendfőnöknél, kérve, hogy szolgáltassanak igazságot a jogtalanul megvádolt magyar szerzetesnek. Ezt követően nincs több adatunk az életéről. Elképzelhető, hogy Dél-Itáliába települt át, mert az Énekeke énekéről írott kommentárjának kézirata valószínűleg a padulai karthauzi kolostor könyvtárából került abba a magángyűjteménybe, ahol a 20. század elején a kutatók felfigyeltek rá.
Tevékenysége elsősorban a skolasztika területére esik. Művei kéziratban maradtak. Nevezetes két királytükre. Az elsőt 1467-ben írta, Hunyadi Mátyásnak ajánlva, (magyar kiadása 1984-ből való), a másikat Ercole d'Estének dedikálta. Ez két részből áll. Az első hagyományos királytükör, a mádodik a lélekkel foglalkozik a nemrég elhunyt Borsa d'Este halála kapcsán. Úgy véli, hogy a fejedelmi lélek a halál után a politikai erényeken keresztül közvetlenül eljuthat az üdvösségig. Egy Énekek éneke kommentárt is hátrahagyott. Ferrarai tevékenysége érinthette az Este család genealógiáját is.
Paviai száműzetése idején (1471 körül) írta az Ercole d’ Estének címzett fejedelmi tükröt, Ad D. Herculem Ducem Civitatis Ferrariensis libri duo: alter de laudibus clarissimae domus Estensis ac praesertim Herculis Ducis, alter super decessu divi Borsii Ducis (Két könyv Ercole úrhoz, Ferrara állama fejedelméhez: egyrészt a kiváló Este-ház, és különösen Ercole fejedelem dicsőségéről, másrészt az isteni Borso fejedelem elmúltáról) címmel. A művet megőrző modenai kódex illuminátora ugyancsak Guiglielmo Giraldi volt. A második könyvnek vagy maga, vagy a másoló külön belső címet is adott (Super decessu divi Borsii ducis).
A Modenai Este könyvtárban (Biblioteca estense) őrzött Ad Illustrissimum Principem dominum Herculem Ducem preclarissimum floride civitatis ferrariensis Mutine et regii Marchionem esetensem Rodigiique comitem etc. Libellus per fratrem Andream pannonium chartusiensem editus prefatiocímű műve 1. könyve 2. fejezetének a címe: De origine clarissime Illustrissimeque domus Estensis Capitulum primum.
1938-ban, Mussolini ajándékaként Magyarországra kerül az Énekek éneke kommentár kódexe, ennek tervezett kiadásában közreműködik Huszti József és ifjabb Horváth János, tanulmányaik is jelennek meg a kommentárral kapcsolatban, de maga a szövegkiadás nem készül el, kéziratát sem ismerjük. Az 1950-es években Dám Ince fedez fel Andreas Pannoniushoz kapcsolódó okleveleket,melyeket publikál is, valamint a Szeplőtelen Fogantatás magyarországi történetéről szóló monográfiájában egy fejezetet szentel Andreas Pannoniusnak. (Bíró 4.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Opera eius clara et res praeclaras quas gessit gloriose virtutesque praeclarissimas immortalitate dignas quibus refulsit admodum hic perbreviter perstringam, quia de his plene et copiose iam in libro quem ad memo riam eius immortalem laudesque ipsius immortalitate dignas in coenobio Carthusiano Ferrariense edidi, scripsi, quamvis liber ille ob mei peregrinationem istic imperfectus hactenus remansit, finem tamen faciam atque ad perfectum perducam cum Dominus qui sua providentia gressus filiorum hominum dirigit, ad propria per obedientiam remeari fecerit.” (ANDREAS PANNONIUS, Libellus de virtutibus Herculi Estensi dedicatus II. c. XIV. De virtutibus divi ducis Borsii).
Művei
[szerkesztés]- Libellus de virtutibus Matthiae Corvino dedicatus
- Libellus de virtutibus Herculi Estensi dedicatus
- Expositio super Cantica canticorum. Kézirat
Andreas Pannonius: Könyvecske az erényekről. ford. Boronkai Iván. In: A magyar középkor irodalma. kiadja V. Kovács Sándor, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984.
[De Borsii Estensis rebus gestis] (1470 k.) Ms. Ferrara, poss 1471 conv. OCart., periit; mem. Fraknói - Ábel. I. p. 262.
De origine domus Estensis. De promotione Herculis ducis Ferrariae. De rebus gestis ducis Herculis. (1471) Ms. (XV.) r: Libellus de virtutibus. Modena, BE, Cod. a. Q. 9. 12. (lat. 108) Ed. Fraknói - Ábel. I. p. 140-148, 198-204.
A bolognai San Girolamo di Casara rendházban az 1460-as évek elejéről fennmaradt nekrológium tanúskodik Andreas Pannonius öt egykori művéről. 1. Paraphrasis in librum sententiarum - elveszett. Ez egy kommentár lehetett Petrus Lombardus Sententiáihoz. A 12. században keletkezett Sententiae in IV libros distinctae című gyűjtemény már a 13. század elejétől fogva népszerű volt. Számos glosszát és kivonatot készítettek belőle, amelyeket főként az egyetemi oktatásban használtak fel. A Sententiae célja, hogy enciklopédikus jelleggel összefoglalja a keresztény tanokat az egyházatyáktól származó kivonatok segítségével. Mivel a 16. századig a teológia egyik alapművének számított, nem meglepő, hogy Andreas Pannonius is készített hozzá kommentárt vagy kivonatot. 2. Paraphrasis in psalterium – a Zsoltárok könyvének magyarázata, elveszett. 3. Super Cantica canticorum Salomonis expositio devotissima – Énekek éneke - kommentárja, melynek egyetlen fennmaradt példányát az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi. 4. Tractatus de Spiritu Sancto – a Szentlélekről szóló értekezés, elveszett. 5. Varii sermones – prédikációk, elvesztek, így nem tudhatjuk róluk, hogy modell-sermók voltak-e világi papok számára, vagy maga Andreas Pannonius mondta-e el őket. Mindkét eset lehetséges, hiszen például Karthauzi Dénestől, Andreas kortársától kilencszáz modell-sermo maradt fenn.
A bolognai feljegyzés után keletkezett művei: 1. Libellus de virtutibus Matthiae Corvino dedicatus – Mátyásnak ajánlott királytükre 1467-ből, nyomtatásban is megjelent Fraknói Vilmos kiadásában; valamint magyarul is Boronkai Iván fordításában. 2. Res gestae virtutesque praeclarae divi Borsii ducis – dicsőítő jellegű biográfia Borso d’Este ferrarai hercegről, 1470 előttről – nem maradt fenn, létezésére maga Andreas Pannonius utal. 3. Libellus de virtutibus Herculi Estensi dedicatus – Ercole d’Estének címzett királytükör 1471-ből, Fraknói Vilmos kiadásában jelent meg. (Bíró 18-19.)
Irodalom
[szerkesztés]Két magyarországi egyházi író a XV. századból: Andreas Pannonius, Nicolaus de Mirabilibus. Közzéteszik Fraknói Vilmos, Ábel Jenő. Budapest 1886.
Bibliotheca Corviniana. Szerkesztette Csapodi Csaba-Csapodiné Gárdonyi Klára. Magyar Helikon - Corvina, Budapest, 1981, 60. kép. Roma, Bibliotheca Vaticana
Új magyar irodalmi lexikon. I. 41.
Bene Sándor: Középkor és reneszánsz határán (1467/1471: Megszületnek Andreas Pannonius királytükrei). In: A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, szerk. Jankovits László, Orlovszky Géza, Bp., Gondolat, 2007, 118–132. (A magyar irodalom történetei, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály) [1]
Bíró Csilla: Szemlélődés és misztika Andreas Pannonius Énekek éneke kommentárjában. Doktori disszertáció. Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Neolatin Irodalom Alprogram. 2013 [2]
BENE 2008, 119–132; Sándor BENE, Theology and politics in Andreas Pannonius’ mirrors for princes,Camoenae Hungaricae 6(2009) 39–83; BENE Sándor,Politika és teológia Borso d’Este Ferrarájában (Andreas Pannonius királytükreinek skolasztikus forrásai), Világosság 2009, ősz, 5-17; Sándor BENE, Where Paradigms Meet: The Theology of Political Virtues in Andreas Pannonius’ Mirrors for Princes = Italy & Hungary, Humanism and Art in the early Renaissance,ed. by Péter FARBAKY and Louis A. WALDMAN, Villa i Tatti, 2011.
Andreas Pannoniusról szóló válogatott szakirodalom: RÉVÉSZ Mária, Andreas Pannonius és Bornio da Sala, EPhK, 1935, 79-81; HUSZTI József, Andreae Pannonii Expositio super Cantica canticorum, MKsz, 1939,97-104; ifj. HORVÁTH János, Andreas Pannonius Cantic a canticorum kommentárjának forrásai, EPhK, 1942, 257-287; DÁM Ince O. F. M., A szeplőtelen fogantatás védelme Magyarországon a Hunyadiak és a Jagellók korában, Róma, 1955, 39-46; DÁM Ince O. F. M., Andreas Pannonius ferrarai priorságának viszontagságai, Civitas Dei, 1956, 101-110; BÍRÓ Csilla, Das Leben und das Werk von Andreas Pannonius, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 37(2001), 109-123; Kertész Balázsné BÍRÓ Csilla, La vita activa e la vita contemplativa nel commentario del Cantico dei cantici di Andreas Pannonius, Nuova Corvina, Rivista di Italianistica, 20(2008), 83–91.
Andreas Pannonius műveinek kiadásai: ANDREAS PANNONIUS, Libellus de virtutibus Matthiae Corvino dedicatus; Libellus de virtutibus Herculi Estensi dedicatus = Két magyarországi egyházi író a XV. századból: Andreas Pannonius, Nicolaus de Mirabilibus, kiad. FRAKNÓI Vilmos, ÁBEL Jenő, Bp., MTA, 1886 (Irodalomtörténeti Emlékek, 1). - A Mátyáshoz írt mű fordítása: ANDREAS PANNONIUS, Könyvecske az erényekről Korvin Mátyásnak ajánlva (1467), ford. BORONKAI Iván = A magyar középkor irodalma, kiad. V. KOVÁCS Sándor, Bp., Szépirodalmi, 1984, 371-529.
KLANICZAY Tibor, Hungaria és Pannonia a reneszánsz korban = UŐ, Stílus, nemzet és civilizáció, Bp. , Balassi, 2001, 80; Andreas Pannonius elnevezései a fennmaradt forrásokban: Andreas Ungarus (RÉVÉSZ 1935, 79.); Andreas Pannonius (ANDREAS PANNONIUS, Libellus de virtutibus Matthiae Corvino dedicatus, Ajánlólevél; ANDREAS PANNONIUS, Libellus de virtutibus Herculi Estensi dedicatus, Ajánlólevél