Heraldikai lexikon/Andrássy Kurta János

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Andrássy Kurta János (), éremművész.

(Kiskóh [Chiºcãu, Románia], 1911. november 23. – ) szobrászmûvész, éremmûvész

Önarckép

1931-1935: Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola; szobrász szak, mestere: Bory Jenõ. A fõiskola után Medgyessy Ferenc mûtermében dolgozott. 1968, 1971: nívódíj; 1981: Sárospatak díszpolgára; 1992: a Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje. Az Új Mûvészek Egyesülete, a Képzõmûvészek Új Társasága, a Magyar Mûvészeti Akadémia, a Magyar Képzõmûvészeti Egyesülete vezetõségi tagja. Budapesten él. 1931-tõl szerepel mûveivel kiállításokon. Részt vett a Mûcsarnok, a Nemzeti Szalon csoportkiállításain, a Képzõmûvészek Új Társasága és az Új Mûvészek Egyesülete tárlatain. 1945 után kiszorul a mûvészeti életbõl, csak 1954-tõl kap újból megbízásokat, s állít ki ismét. A szobrászaton kívül fest és grafikákat alkot. Mûvészettel foglalkozó írásai folyóiratokban, napilapokban jelennek meg. 1975-ben életmûvét Sárospataknak adományozta. 1982-ben nyílt meg a Sárospataki Képtárban állandó kiállítása, melyet 1991-ben felújítottak. A 30-as években született, az anyag tulajdonságait érvényesítõ, zárt kompozíciójú-realista, monumentális plasztikák, drámai erejû, sûrítésû kisplasztikák, dombormûvek jellemzik mûvészetét. Vallásos témájú mûveiben próbálja a magyar stílust megtalálni. Szimbolikus és vallásos felfogású szegény zsánerfigurák, népies formák jelennek meg alkotásain. A dolgozó emberek munkájának tipikus mozdulatait örökíti meg. Kisplasztikáira a szociális érzékenység jellemzõ. Monumentális tömbökbe zárt vaskos alakokat mintáz elõszeretettel. Szobrai egyszerû kompozíciók, elsõsorban karakteres portrék. Látásmódja népies. Dombormûvei finom vonalvezetésûek. A 40-es évektõl gyûjti a népi szobrászat emlékeit, célja a népi formák és témák átvételével új szobrok alkotása. A 40-es évek elején tematikai változás a sok nõi akt (Léda stb.), új plasztikai megoldások, lekerekített formák, egyszerû szépség, a mozgalmas felületkezelés lesimul, mellõzi a drámai kifejezést, a tömbszerû formákat, fölfedezi a felületen a fény-árnyék játékát. Az 1950-es évek közepétõl köztéri munkákat alkot, s a 30-as évek kisplasztikáinak párdarabjait. 1954 és 1960 között lírai szépségû, nagyméretû nõi szobrokat farag. Tömbszerû, a részleteket elhagyja, az arányokra és a mozdulat kifejezésére összpontosít. Bronz kisplasztika aktokat készít a 40-es évek végétõl. A 60-as években nyújtott, oldottabb szobrok absztraktabb formák, lekerekített formák, íves plasztikák, egy vonallal körülírt alakok jellemzõek munkásságára.


Egyéni kiállítások

  • 1938 • Tamás Galéria, Budapest [Bálint Endrével]
  • 1940 • Tamás Galéria, Budapest [Freytag Zoltánnal]
  • 1944 • Tamás Galéria, Budapest [Boross Gézával]
  • 1948 • Fõvárosi Népmûvelési Központ, Budapest [Bartha Lászlóval]
  • 1961 • Mûcsarnok, Budapest
  • 1966 • Mûcsarnok, Budapest
  • 1976 • Rákóczi Múzeum, Sárospatak
  • 1979 • Sátoraljaújhely, a Sütõipari Vállalat Kultúrterme
  • 1982 • Sárospataki Képtár (állandó kiállítás)
  • 1992 • Vésztõ
  • 1993 • Kecskemét
  • 1994 • Tornyai János Múzeum, Hódmezõvásárhely • Hajdúszoboszló • Debrecen
  • 1996 • Vigadó Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások

  • 1934 • Tavaszi Tárlat, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1934-tõl • a Munkácsy Céh kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1935 • Magyar képzõmûvészet, Káldor László Galéria, Budapest [nagyobb anyaggal]
  • 1937 • a Képzõmûvészek Új Társasága jubiláris kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1938 • Modern magyar kisplasztika, Tamás Galéria, Budapest
  • 1940 • XXII. Velencei Biennálé, Velence • Új Mûvészek Egyesülete, Nemzeti Szalon, Budapest • Mai magyar kisplasztika, Tamás Galéria, Budapest
  • 1940-tõl • A Magyar Mûvészetért, régi Mûcsarnok és Mûcsarnok, Budapest
  • 1941 • 95. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal) • Magyar egyházmûvészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Öt festõ, három szobrász, Mûbarát • Országos Magyar Képzõmûvészeti Társulat 80 éves jubileumi kiállítása, Mûcsarnok, Budapest
  • 1942 • Mai mûvészek önarcképei, Tamás Galéria, Budapest • XXIII. Velencei Biennálé, Velence
  • 1944 • A magyar mûvészet ötven éve, Fõvárosi Képtár, Budapest
  • 1946 • Fiatal magyar képzõmûvészek, Fõvárosi Képtár, Budapest
  • 1948 • A magyar valóság, Fõvárosi Képtár, Budapest • 90 mûvész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1950 • 1. Magyar Képzõmûvészeti kiállítás, Mûcsarnok, Budapest
  • 1960 • A felszabadult Budapest mûvészete, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1962 • 9. Magyar Képzõmûvészeti kiállítás, Mûcsarnok, Budapest
  • 1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar mûvészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1964 • VIII. Országos Képzõmûvészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
  • 1969 • Magyar mûvészet 1945-1969, Mûcsarnok, Budapest
  • 1974 • IV. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

Köztéri mûvei

  • Menekülõ asszony (kõ, 1940, felállítva 1942, Nyíregyháza, 1975-tõl a kórház elõtt)
  • Széchenyi I. (kõ, 1940, felállítva 1941, Balatonfüred)
  • Lóitató-kút (mészkõ, 1942, Budapest XII. ker., Istenhegyi és Nógrádi út sarka)
  • Kitaibel Pál-emléktábla (1944, Budapest)
  • Szabó Dezsõ-emléktábla (1947, Budapest)
  • Anya gyermekével - kútszobor (kõ, 1955, Budapest X. ker., Gyömrõi út 150., a Villamos-forgógépgyár bölcsõdéje)
  • Fazola Henrik-mellszobor (bronz, 1957, Diósgyõr, a Kohászati Mûvek vendégháza)
  • Tánc-dombormû (mészkõ, 1958, Szolnok, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épülete)
  • Pásztorfiú-dombormû (kõ, 1958, Budapest I. ker., Fortuna u. 16.)
  • Nyár-dombormû - díszkút (mészkõ, 1959, Budapest XII. ker., Dániel u. 62., Nyomda- és *Papíripari Dolgozók Szakszervezete üdülõje)
  • Pörgettyûzõ fiú (bronz, 1961, Szombathely, Színház köz)
  • Zene, Dráma-dombormû (mészkõ, 1961, Zalaegerszeg, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épülete)
  • Ülõ férfi (alumíniumöntvény, 1962, Budapest, XII. ker., Pihenõ u. 1., Országos Korányi TBC Intézet)
  • Kiáltás (alumíniumöntvény, 1965, Kazincbarcika, Építõk útja)
  • Ülõ paraszt (mészkõ, 1965, Salgótarján, Építõipari munkásszálló)
  • Halas fiú (alumíniumöntvény, 1966, Velence, Lidó étterem)
  • Ülõ nõ (mészkõ, 1967, Kecskemét)
  • Olvasó nõ (mészkõ, 1967, Dalmand, Állami Gazdaság)
  • Móricz-mellszobor (mészkõ, 1968, Sárospatak, szoborpark)
  • Ülõ fiú (mészkõ, 1968, Budapest XX. ker., Nyír u. Általános Iskola)
  • Álmodozó (mészkõ, 1971, Budapest X. ker,. Maglódi út 89-91., Bajcsy-Zsilinszky Kórház)
  • Zenélõ (bronz, 1972, Miskolc, TBC Intézet)
  • Mikszáth Kálmán-mellszobor (mészkõ, 1972, Pásztó, Mikszáth Szakközépiskola)
  • Tövishúzó (mészkõ, 1972, Vésztõ, Szabó P. Gimnázium)
  • Ady-mellszobor (mészkõ, 1974, Csenger, Gimnázium)
  • Anya gyermekével (mészkõ, 1974, Magyarnándor)
  • Móricz-dombormû (mészkõ, 1976, Sárospatak, Arany J. u. 5-7., általános iskola)
  • Széchenyi-dombormû (mészkõ, 1977, Sárospatak, Vízikapu)
  • Szabó Pál-mellszobor (mészkõ, 1978, Vésztõ, Szabó P. Gimnázium)
  • Ülõ fiú (mészkõ, 1978, Cegléd, Dózsa Gy. Kollégium)
  • Móricz-emléktábla (mészkõ, 1979, Sárospatak, Dobó u. 6.)
  • Fiú lovon (bronz, 1981, Sárospatak, Kádár u. 14.)
  • Anya csecsemõvel (mészkõ, 1984, Sárospatak, Egészségház)
  • Jakoby László-mellszobor (bronz, 1984, Budapest, Öntödei Múzeum)
  • Tércsey Ferenc-mellszobor (bronz, 1984, Budapest, Öntödei Múzeum)
  • Fazola Henrik-portré (bronz, 1985, Budapest, Öntödei Múzeum)
  • Rombauer Tivadar-mellszobor (bronz, 1985, Budapest, Öntödei Múzeum)
  • Tompa Mihály-mellszobor (bronz, 1988, Kelemér, Mûvelõdési Ház)
  • Soli deo Gloria Diákszövetség-szobor (kõ, 1991, Siófok)
  • Sinka István-mellszobor (bronz, 1992, Vésztõ, Történelmi Emlékhely)
  • Együd Árpád-relief (bronz, 1992, Siófok, Kálmán Imre Múzeum)
  • dr. Zákonyi Ferenc-dombormû (bronz, márvány, 1994, Siófok, a Siótour épülete)
  • Vass Lajos-dombormû (kõ, bronz, 1994, Budapest VIII. ker., Kõfaragó u. 12., a Vasas *Mûvészegyüttes Székháza)

Mûvek közgyûjteményekben

  • Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Petõfi Irodalmi Múzeum, Budapest
  • Sárospataki Képtár, Sárospatak

Kötetei

  • A magyar nép szobrászata, Budapest, 1944
  • Korszerû mûvészet és népiség, Budapest, 194

forrás: artportal

Kétéves korában árvaságra jutott, nevelőszülőkhöz került, akik örökbe fogadták. Címfestő szakmát tanult, majd Szamosi Soós Vilmos bíztatására felvételizett a Képzőművészeti főiskolára. A második világháború után kiszorult a képzőművészeti letből, csak 1954-től kapott újabb megbízásokat. Bartűk és Kodály hatására a népi szobrászat kutatásával is foglalkozott.

Irodalom[szerkesztés]

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 17.