Heraldikai lexikon/Andrássy Kurta János

Andrássy Kurta János (), éremművész.

(Kiskóh [Chiºcãu, Románia], 1911. november 23. – ) szobrászmûvész, éremmûvész

1931-1935: Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola; szobrász szak, mestere: Bory Jenõ. A fõiskola után Medgyessy Ferenc mûtermében dolgozott. 1968, 1971: nívódíj; 1981: Sárospatak díszpolgára; 1992: a Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje. Az Új Mûvészek Egyesülete, a Képzõmûvészek Új Társasága, a Magyar Mûvészeti Akadémia, a Magyar Képzõmûvészeti Egyesülete vezetõségi tagja. Budapesten él. 1931-tõl szerepel mûveivel kiállításokon. Részt vett a Mûcsarnok, a Nemzeti Szalon csoportkiállításain, a Képzõmûvészek Új Társasága és az Új Mûvészek Egyesülete tárlatain. 1945 után kiszorul a mûvészeti életbõl, csak 1954-tõl kap újból megbízásokat, s állít ki ismét. A szobrászaton kívül fest és grafikákat alkot. Mûvészettel foglalkozó írásai folyóiratokban, napilapokban jelennek meg. 1975-ben életmûvét Sárospataknak adományozta. 1982-ben nyílt meg a Sárospataki Képtárban állandó kiállítása, melyet 1991-ben felújítottak. A 30-as években született, az anyag tulajdonságait érvényesítõ, zárt kompozíciójú-realista, monumentális plasztikák, drámai erejû, sûrítésû kisplasztikák, dombormûvek jellemzik mûvészetét. Vallásos témájú mûveiben próbálja a magyar stílust megtalálni. Szimbolikus és vallásos felfogású szegény zsánerfigurák, népies formák jelennek meg alkotásain. A dolgozó emberek munkájának tipikus mozdulatait örökíti meg. Kisplasztikáira a szociális érzékenység jellemzõ. Monumentális tömbökbe zárt vaskos alakokat mintáz elõszeretettel. Szobrai egyszerû kompozíciók, elsõsorban karakteres portrék. Látásmódja népies. Dombormûvei finom vonalvezetésûek. A 40-es évektõl gyûjti a népi szobrászat emlékeit, célja a népi formák és témák átvételével új szobrok alkotása. A 40-es évek elején tematikai változás a sok nõi akt (Léda stb.), új plasztikai megoldások, lekerekített formák, egyszerû szépség, a mozgalmas felületkezelés lesimul, mellõzi a drámai kifejezést, a tömbszerû formákat, fölfedezi a felületen a fény-árnyék játékát. Az 1950-es évek közepétõl köztéri munkákat alkot, s a 30-as évek kisplasztikáinak párdarabjait. 1954 és 1960 között lírai szépségû, nagyméretû nõi szobrokat farag. Tömbszerû, a részleteket elhagyja, az arányokra és a mozdulat kifejezésére összpontosít. Bronz kisplasztika aktokat készít a 40-es évek végétõl. A 60-as években nyújtott, oldottabb szobrok absztraktabb formák, lekerekített formák, íves plasztikák, egy vonallal körülírt alakok jellemzõek munkásságára.

Egyéni kiállítások

1938 • Tamás Galéria, Budapest [Bálint Endrével]
1940 • Tamás Galéria, Budapest [Freytag Zoltánnal]
1944 • Tamás Galéria, Budapest [Boross Gézával]
1948 • Fõvárosi Népmûvelési Központ, Budapest [Bartha Lászlóval]
1961 • Mûcsarnok, Budapest
1966 • Mûcsarnok, Budapest
1976 • Rákóczi Múzeum, Sárospatak
1979 • Sátoraljaújhely, a Sütõipari Vállalat Kultúrterme
1982 • Sárospataki Képtár (állandó kiállítás)
1992 • Vésztõ
1993 • Kecskemét
1994 • Tornyai János Múzeum, Hódmezõvásárhely • Hajdúszoboszló • Debrecen
1996 • Vigadó Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások

1934 • Tavaszi Tárlat, Nemzeti Szalon, Budapest
1934-tõl • a Munkácsy Céh kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1935 • Magyar képzõmûvészet, Káldor László Galéria, Budapest [nagyobb anyaggal]
1937 • a Képzõmûvészek Új Társasága jubiláris kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1938 • Modern magyar kisplasztika, Tamás Galéria, Budapest
1940 • XXII. Velencei Biennálé, Velence • Új Mûvészek Egyesülete, Nemzeti Szalon, Budapest • Mai magyar kisplasztika, Tamás Galéria, Budapest
1940-tõl • A Magyar Mûvészetért, régi Mûcsarnok és Mûcsarnok, Budapest
1941 • 95. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal) • Magyar egyházmûvészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Öt festõ, három szobrász, Mûbarát • Országos Magyar Képzõmûvészeti Társulat 80 éves jubileumi kiállítása, Mûcsarnok, Budapest
1942 • Mai mûvészek önarcképei, Tamás Galéria, Budapest • XXIII. Velencei Biennálé, Velence
1944 • A magyar mûvészet ötven éve, Fõvárosi Képtár, Budapest
1946 • Fiatal magyar képzõmûvészek, Fõvárosi Képtár, Budapest
1948 • A magyar valóság, Fõvárosi Képtár, Budapest • 90 mûvész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1950 • 1. Magyar Képzõmûvészeti kiállítás, Mûcsarnok, Budapest
1960 • A felszabadult Budapest mûvészete, Nemzeti Szalon, Budapest
1962 • 9. Magyar Képzõmûvészeti kiállítás, Mûcsarnok, Budapest
1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar mûvészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1964 • VIII. Országos Képzõmûvészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1969 • Magyar mûvészet 1945-1969, Mûcsarnok, Budapest
1974 • IV. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

Köztéri mûvei

Menekülõ asszony (kõ, 1940, felállítva 1942, Nyíregyháza, 1975-tõl a kórház elõtt)
Széchenyi I. (kõ, 1940, felállítva 1941, Balatonfüred)
Lóitató-kút (mészkõ, 1942, Budapest XII. ker., Istenhegyi és Nógrádi út sarka)
Kitaibel Pál-emléktábla (1944, Budapest)
Szabó Dezsõ-emléktábla (1947, Budapest)
Anya gyermekével - kútszobor (kõ, 1955, Budapest X. ker., Gyömrõi út 150., a Villamos-forgógépgyár bölcsõdéje)
Fazola Henrik-mellszobor (bronz, 1957, Diósgyõr, a Kohászati Mûvek vendégháza)
Tánc-dombormû (mészkõ, 1958, Szolnok, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épülete)
Pásztorfiú-dombormû (kõ, 1958, Budapest I. ker., Fortuna u. 16.)
Nyár-dombormû - díszkút (mészkõ, 1959, Budapest XII. ker., Dániel u. 62., Nyomda- és *Papíripari Dolgozók Szakszervezete üdülõje)
Pörgettyûzõ fiú (bronz, 1961, Szombathely, Színház köz)
Zene, Dráma-dombormû (mészkõ, 1961, Zalaegerszeg, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épülete)
Ülõ férfi (alumíniumöntvény, 1962, Budapest, XII. ker., Pihenõ u. 1., Országos Korányi TBC Intézet)
Kiáltás (alumíniumöntvény, 1965, Kazincbarcika, Építõk útja)
Ülõ paraszt (mészkõ, 1965, Salgótarján, Építõipari munkásszálló)
Halas fiú (alumíniumöntvény, 1966, Velence, Lidó étterem)
Ülõ nõ (mészkõ, 1967, Kecskemét)
Olvasó nõ (mészkõ, 1967, Dalmand, Állami Gazdaság)
Móricz-mellszobor (mészkõ, 1968, Sárospatak, szoborpark)
Ülõ fiú (mészkõ, 1968, Budapest XX. ker., Nyír u. Általános Iskola)
Álmodozó (mészkõ, 1971, Budapest X. ker,. Maglódi út 89-91., Bajcsy-Zsilinszky Kórház)
Zenélõ (bronz, 1972, Miskolc, TBC Intézet)
Mikszáth Kálmán-mellszobor (mészkõ, 1972, Pásztó, Mikszáth Szakközépiskola)
Tövishúzó (mészkõ, 1972, Vésztõ, Szabó P. Gimnázium)
Ady-mellszobor (mészkõ, 1974, Csenger, Gimnázium)
Anya gyermekével (mészkõ, 1974, Magyarnándor)
Móricz-dombormû (mészkõ, 1976, Sárospatak, Arany J. u. 5-7., általános iskola)
Széchenyi-dombormû (mészkõ, 1977, Sárospatak, Vízikapu)
Szabó Pál-mellszobor (mészkõ, 1978, Vésztõ, Szabó P. Gimnázium)
Ülõ fiú (mészkõ, 1978, Cegléd, Dózsa Gy. Kollégium)
Móricz-emléktábla (mészkõ, 1979, Sárospatak, Dobó u. 6.)
Fiú lovon (bronz, 1981, Sárospatak, Kádár u. 14.)
Anya csecsemõvel (mészkõ, 1984, Sárospatak, Egészségház)
Jakoby László-mellszobor (bronz, 1984, Budapest, Öntödei Múzeum)
Tércsey Ferenc-mellszobor (bronz, 1984, Budapest, Öntödei Múzeum)
Fazola Henrik-portré (bronz, 1985, Budapest, Öntödei Múzeum)
Rombauer Tivadar-mellszobor (bronz, 1985, Budapest, Öntödei Múzeum)
Tompa Mihály-mellszobor (bronz, 1988, Kelemér, Mûvelõdési Ház)
Soli deo Gloria Diákszövetség-szobor (kõ, 1991, Siófok)
Sinka István-mellszobor (bronz, 1992, Vésztõ, Történelmi Emlékhely)
Együd Árpád-relief (bronz, 1992, Siófok, Kálmán Imre Múzeum)
dr. Zákonyi Ferenc-dombormû (bronz, márvány, 1994, Siófok, a Siótour épülete)
Vass Lajos-dombormû (kõ, bronz, 1994, Budapest VIII. ker., Kõfaragó u. 12., a Vasas *Mûvészegyüttes Székháza)

Mûvek közgyûjteményekben

Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petõfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Sárospataki Képtár, Sárospatak

Kötetei

A magyar nép szobrászata, Budapest, 1944
Korszerû mûvészet és népiség, Budapest, 194

forrás: artportal

Kétéves korában árvaságra jutott, nevelőszülőkhöz került, akik örökbe fogadták. Címfestő szakmát tanult, majd Szamosi Soós Vilmos bíztatására felvételizett a Képzőművészeti főiskolára. A második világháború után kiszorult a képzőművészeti letből, csak 1954-től kapott újabb megbízásokat. Bartűk és Kodály hatására a népi szobrászat kutatásával is foglalkozott.

Irodalom[szerkesztés]

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 17.

Árpád-házi Szent Margit
Dzsessz, 1993
A Magyar Népköztársaság Országgyűlése Budapest
Szabó Dezső – Minden magyar…
Bartók Béla
Kodály Zoltán
Prometheusz
Andrássy József
Dsida Jenő
Sinka István
Tamási Áron