Heraldikai lexikon/Acsády Ignác
H E R A L D I K A – Acsády Ignác
Acsády Ignác (1845-1906) történész, publicista, író. A neve 1875-ig Adler volt.1866-tól joghallgató Pesten, 1870-től a Pesti Napló, 1870-88 közt az aradi Alföld, 1871-75 közt a kolozsvári Kelet munkatársa volt. 1877-ben szerezte bölcsészdoktori oklevelét. 1808-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
1880-83 közt írt vígjátékot és két regényt is. Ezt követően történelmmel foglalkozott. Elsősorban a 16-18.század népessége, gazdaság- és pénzügytörténete érdekelte. A statisztikai módszer egyik meghonosítója Magyarországon a pozitivizmus jegyében. Az organikus társadalomelmélet keretén belül maradva először alkalmazta az osztályharc elvét. Írt genealógiai és heraldikai tárgyú cikkeket is.
Művei
[szerkesztés]- Magyarország Budavár visszafoglalása korában. Budapest 1886
- Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. Bp. 1888
- A magyar jobbágy-népesség száma a mohácsi vész után. Értekezések a Magyar Történettudomány Köréből. 1889, XIV. 3.
- A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után. Értekezések a Magyar Történettudomány Köréből. 1890, XIV. 9.
- Bethlen Gábor és udvara. 1890
- Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Bp. 1896
- Magyarország három részre osztásának története. Szilágyi szerk. A magyar nemzet története, 1897. V.
- Magyarország története I. Lipót és I. József korában. Szilágyi szerk. A magyar nemzet története, 1898. VII.
- A magyar birodalom története. Bp. I-II. 1903-4
- A magyar jobbágyság története. Bp. 1906, 1950 (4. kiad.)
- A pozsonyi és szepesi kamarák 1565-1604
- A Széchyek Murányban. Századok, 1885. (19. évf.) 21-47. l.
- Széchy Mária 1610-1679. Budapest 1885.
Irodalom
[szerkesztés]Új magyar irodalmi lexikon. I. 10. l.