Heraldikai lexikon/Érdy János

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Érdi János (1796-1871).jpg

Érdy János (Szob, 1796. szeptember 19.Pest, 1871. május 9.) jogász, régész, numizmatikus a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Élete[szerkesztés]

Luczenbacher József és Czeczkó Mária harmadik gyermeke. Dédapja 1688 körül Belgiumból érkezett és telepedett le. A tizenegy gyermekes család korán elvesztette atyját, fenntartása ezentúl anyjára nehezült. Érdy Vácon és Esztergomban a gimnázium négy osztályát elvégezvén, nagybátyja Luczenbacher János gondnoksága alá került. 18141815-ben Nagyszombatban a bencés rendiek gimnáziumában a humaniorák második évét elvégezte s 1815 őszén a Bencés rend növendékei közé lépett.

18151816-ban mint novicius a gimnáziumi tantárgyakat ismételte a következő évben pedig a győri akadémián bölcseletet hallgatott Szeder Fábián János igazgatása, Engelhardt Anzelm bölcseleti, Czinár Mór természettani és Orray Kajetán történelem tanárok alatt. 1818. júliusában végezte el, amikor a rendből is kilépett.

A következő ősszel jogtudományokat hallgatott a győri akadémiában. Zichy József kamarás reá bízta fiának, Jánosnak a II. bölcseleti és a jogi két évi folyam alatti tanítását és érte, valamint saját fiáért az akadémia igazgatójánál Fejér Györgynél a szállás és élelmezés költségeit is viselte. Ugyanazon helyen volt elszállásolva az ifjú Breczenheim Ferdinánd is, akit a magyar nyelvre tanított. A jogi tanfolyamot 1820. júliusában végezte el, de tanítványa Zichy János kedvéért, aki a II. jogi tanfolyamot 1821-ben végezte, még egy évig maradt Győrben és Fejér Györgynél. Emellett 1820. szeptember 1-től 1821. augusztus 15-éig volt jogtanára Beke Farkas ügyvéd. Mindemellett mint törvénygyakornok (patvarista) foglalatoskodott és a megye törvényszéki tárgyalásaira is eljárt.

1821. augusztus 19-én Pestre ment, ahol augusztus 22-én Halácsy László személynöki itélőmester mellett királyi táblai jegyzőnek fölesküdött és szeptember 1-jén jogi doktor lett. December 22-étől Mausperger Fridrik táblai ügyvédhez szegődött, akinél 1822. november 27-éig maradt, miután december 16-án az ügyvédi vizsgát is letette. Nem készült az ügyvédségre, mert tanszékre vágyakozott és amíg jogi tanszék nem nyílt, Végh Ignác házánál Vereben nevelősködött. Emellett a család ügyvédje és gazdasági felügyelője volt.

Tanítványával egyszer-másszor Pesten, Pozsonyban, sőt Bécsben is lakott, ahol az udvari könyvtárban tanulmányozás végett gyakran megfordult. A régen óhajtott tanszéket többszöri pályázása dacára sem nyerhette el. Ezek után a jogi irodalommal szakított és a történelem búvárlására adta magát. 1832. március 9. a Magyar Tudományos Akadémia levelező és azon év szeptember 9-én rendes tagjai sorába választották. 1839. április 2-ától, midőn Vereb helységtől és a Végh családtól megvált és állandóan Pesten telepedett le, kizárólag a tudományos irodalommal foglalkozott.

1840. március 8-án az Akadémia megtette éremgyűjteményének őrévé, 300 Ft évi fizetéssel. Az akadémia akkori elnöke Teleki József gróf pedig egyúttal a Veszerle-féle éremgyűjtemény rendezésével is megbízta. József nádor 1846. március 16-án a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őrévé nevezte ki, azon meghagyással, hogy előzetes tanulmányozás végett látogasson meg néhány külföldi múzeumot. Külföldi útja során (június 27-étől) Bécsen kívül meglátogatta Prága, Drezda és Berlin múzeumait. Hazaérve szeptember 1-jén elfoglalta hivatalát és már azon év őszén ő szállította a Ludoviceumból és Budáról fensőbb rendeletnél fogva a régiségtári gyűjteményt az új múzeumi épületbe.

1846. december 29-én feleségül vette Kolecsányi Borbálát. 1847. szeptember 12-én Sopron vármegye táblabírája lett. 1848. június 18-án családi nevét Érdyre (első sikeres ásatásának helyszíne nyomán) változtatta. 1857-ben lemondott az akadémiai éremtári őrségről. 1860-ban a báró Sina Simon nagylelkű adakozásából készített új bútorokban a múzeumi éremgyűjteményt felállíthatta és a látogatók előtt megnyitotta. 1869-ben nyugalomba vonult, majd rövidesen 1871-ben meghalt.

Munkái[szerkesztés]

http://vmek.oszk.hu/07100/07139/html/0009/0015-356.html

Erdély érmei képatlasszal. Pesth, 1862.

Érdy János: Styria mint magyar vezérség és érmei. (Akad. Értesítő. XVIII. 1858.)

– Róbert Károly 1335-ik évi érmelési szerződése. (Arch. K. VIII. 1871.)

– Van-e Róbert Károlynak szerb veretű érme? (Akad. Értesítő. XII. 1852.)

  • 1821 Propositiones ex universo jure nec non scientiis politico-cameralibus. Pestini.
  • 1831 Henrik portugáliai gróf magyar eredetének védelmeztetése. U. ott, (Egy geneal. táblával.)
  • 1841 Magyarország ekkorig ismeretes pénzei lerajzolva, tört. és pénztudományi kutfők után magyarázva előterjeszti Rupp Jakab. Árpádi korszak. Buda. (Ezen I. kötet É. J. dolgozata.)
  • 1843 A szerb zsupánok, királyok és czárok pénzei. U. ott. (23 rézmetszettel és egy geneal. táblával.)
  • 1848 Magyarországi Crouy nemzetségnek története, nemzékrende és oklevéltára. Bpest.
  • 1854 Szent István első magyar király életirata Hartvik regensburgi püspök szerint. A m. nemz. múzeumban őrzött frankfurti codexből átirta és fordította. Pest.
  • 1858 Erdélyben talált viaszos lapok. (Tabulae Ceratae…) U. ott. (Képekkel Magyar és latin nelyven.)
  • 1857 A boszna és szerb régi érmek. 63 rézmetszettel és egy kőrajztáblával. Buda. (M. tudom. akadémia Évkönyvei IX. 2.)
  • 1858 Régiségtani közlemények. 1. A Pannonia és Dacia terén ekkorig talált becsületi bocsátványok. 2. A verebi pogány sir. U. ott. (7 kőny. táblával. M. t. akadémia Évkönyvei IX. 1.)
  • 1859 Erdélyben talált viaszos lapok (Tabulae Ceratae) és magyar őstörténeti vizsgálatok. Kiadta Magyari Kóssa Sámuel, Pest. (Öt kőnyomattal.)
  • 1861 Az újonnan megbirált magyarországi Crouy nemzetség négy okiratának időszámítása. U. ott.
  • 1862 Erdély érmei. U. ott. (24 réztáblával.)

Nagy Iván (az id. h.) még egy munkáját említi: Magyar biblia története a berlini k. könyvtár számára (1833.), azonban könyvészeti leirását nem adhatta. Szerkesztette a m. tud. akadémia által kiadott Tudomány Tárt 1837-től 1844 végeig, midőn a folyóirat részvéthiány miatt megszünt.

Az Érdy-codex, terjedelemre legnagyobb codexünk, tartalom tekintetében is kiváló fontosságú nyelvemlék; az evangeliomok és epistolák mellett legendák és magyar szentek történetei is foglaltatnak benne. A codex karthausiak számára készült, irását 1527-ben fejezte be az összeállító, ki Pelbártnak műveiből is merített. 1814-ig a nagyszombati érseki papnevelő intézet könyvtáráé volt, azóta a nemzeti múzeumé. Először Érdy János ismertette (Tud. Tár 1834.) s ő róla kapta nevét. Közzétette Volf György (Nyelvemléktár IV. és V. 1876.)

Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.

Cikkei s értekezései a Tudom. Gyűjteményben:

  • 1828 IX. Elmélkedések a természeti jogtudomány állapotjáról
  • 1829 XI. Henrik portugalliai gróf eredetéről
  • 1831 VIII. IX. Perger Jánostól magyarosított Verbőczi István Hármas törvénykönyvének vizsgálata)

A Közhasznú Esmeretek Tárában:

  • 1833 VII. Kelet India, Magyar literatura

A Tudománytárban:

  • 1834 A nagyszombati codex 1490–1527. (Szent László legendája), Hunyadi János kormányzó magyar esküje 1446., Magyar nyelv országos divata (A zsitvatoroki békekötés)
  • 1837 Verebi sirkövek, Okleveles toldalék (Az országos tanács pecséteiről)
  • 1838 Okl. told. (Városok pecséteiről), Kálmán győri püspök eredetéről
  • 1839 Kálmán győri püspök 1396 ki czimeres pecséte, Az esztergomi érsekség pénzmestere (Pisetarius), Okl. toldalék, Literaturai különösség (Mehmed kézirata ism.), Magyar pénztudományi ritkaság (I. Geiza m. kir. pénzei)
  • 1840 A legrégibb pénz, Okl. told. (Kanizsai János pecsétgyűrűje, Henrik portugali gróf eredetét érdeklő oklevelek és értekezések, Thetemy István budai biró levele, Báthory István országbiró 1489. okl. és pecséte stb.)
  • 1841 Magyar pénztudományi ritkaság, Okl. told., Kiadatlan római pénzek
  • 1842 Okl. told.
  • 1843 A szerbek és magyarok;

A M. Tud. Társ. Évkönyveiben:

  • 1835 II. Zsigmond országlásának évsora, Nevezetesebb magyar, főként historiai kéziratok jegyzéke *1838 III. A magyarok eredeti lakó földéről Atelkuzu s azon helyről, hol sabartói asphalok laktak és a kunokról
  • 1842 II. Endre király adománylevele és pecséte

A M. Akadémiai Értesítőben:

  • 1841 Lukotya Mansvét lelkésznek őstörténeti leveléről jelentés
  • 1844 A muszka pénzekről, Kézdi-vásárhelyi regiségekről
  • 1847 Egy pénztudományi rejtély megfejtése, Budai sirkövekről, Dánországi régi sirhalmok, A tordai sphinx koholmány, Pogány magyar sirokról Érd. határában
  • 1848 Runamo föliratos kőszirtről s a sukorói és pákozdi sziklacsoportokról
  • 1850–51 Kis-Kun-Majsai régiségek
  • 1851 Az ó-budai Kis-Czellről,
  • 1852 Van-e Róbert királynak szerb veretű pénze?
  • 1853 A belloviczi ásatásokról
  • 1854 Az aszódi pogány sirokról
  • 1855 Kézai Simon és Márk krónikáira figyelmeztetés, A kelenföldi pogány sirásatásokról jelentés, Az erdélyi viaszos lapok bemutatása
  • 1857 A bessenyők, nemzeti néven vasok (scythák) hires ványászok voltak, Az Erdélyben talált három levelű fenyőfa-könyvről, A magyar emlékérmekről
  • 1858 Stiria mint magyar vezérség és érmei
  • 1859 A bessenyő nemzet különféle neveiről, Az arany forintról átalában és különösen a magyarról (a két utóbbi nem jelent meg)

A Magyarország és Erdély képekben c. vállalatban:

  • 1853 III. Béla kir. és nejének Székesfehérvárott talált siremlékei
  • 1854 Honunkban talált nevezetes régiségek (Ó-budai sztela, Sziszeki sirkő, Nagyváradi emlékpohár)

A M. Tört. Tárban: IV.

  • 1857 Liptói regestrum 1391-ből, XIII.
  • 1867 Székesfehérvár érem-emlékei, XX.
  • 1875 Éremtani egyveleg;

Az Arch. Közleményekben:

  • 1861 II. Kelenföldi pogány sirok, Nyitra-Ivánka területén (1860–61.) kiszántott byzanti zománczok a XI. századból
  • 1864 IV. Tétényi római sirok
  • 1865 V. Kiadatlan magyar érmek az Árpádok korszakából
  • 1868 VII. Archaeologiai vázlat régi tárczájából
  • 1870 VIII. Hervoja spalatói herczeg és érmei, Pilini pogány sirok, Róbert Károly király 1355. évi érmelési szerződése

Az Archeol. Közlönyben:

  • 1870 Eperjes megszállási pénzei

Emléke[szerkesztés]

  • Érdy János Emlékérem - Székesfehérvári Szent István Bazilika és Romkert érdekében tevékenykedők tudományos, szakmai munkájának elismerésére (1998-tól)
  • Szobi Érdy János Könyvtár és Információs Központ

"A magyar nemzeti muzeum kincs- és régiség-tári őrévé neveztetvén ki, József főherczeg nádor felszólítására tudományos utazást tett Németországon a muzeum- s különösen a régiségtani osztály berendezése tárgyában és pedig saját költségén, mi neki soha nem kárpótoltatott, és igy a tudomány oltárán általa hozott áldozatnak tekinthető. Visszatérvén rendezte a keze alá bizott kincseket, folytatván körülök saját tanulmányait s érdekesnél érdekesb ismertetéseit, melyeket a Tudománytáron kivül az Athenaeumban, Figyelmezöben adott ki vagy az akadémia üléseiben közölt; számtalan régi pénzt, pecsétet, gyürüt, oklevelet ismertetett meg, tudományos magyarázattal s réznyomatokkal kisérve." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 21. sz. május 21.)


Érdy János (1796-1871), régész, numizmatikus. A neve előfordul Érdi alakban is. Iskolai tanulmányait Vácon, Esztergomban és a nagyszombati bencés gimnáziumban végezte. 1815-ben bencés nov-cius, 1816-ban a győri akadémián filozófiát hallgat. 1818-ban kilépett a rendből. 1817-20 között a győri jogakadémián tanult, 1822-ben ügyvédi vizsgát tett. 1832-ben a Magyar Tudós Társaság tagja, 1840-től az Akadémia éremgyűjteményének, 1846-tól az MTA régiségtárának őre. 1869-ben nyugalomba vonult.

1837-44 között szerkesztette a Tudománytár Értekezések című sorozatát liberális szellemben. 1848-ban Székesfehérvárott feltárta III. Béla és felesége sírját. Foglalkozott éremtannal, magyar őstörténettel, a hazai és római régészettel és oklevéltannal. Ő ismertette először az Érdy-kódexet.

Művei[szerkesztés]

Magyarország ekkorig ismeretes pénzei. 1841

A magyarországi Crouy nemzetségnek története... Pest, 1848

Szent István első magyar király életirata hartvik regensburgi püspök szerint. Ford. Pest, 1854.

Erdélyben talált viaszos lapok. 1858

Erdély érmei. 1862

Forrás[szerkesztés]

Sablon:Szinnyei

Irodalom[szerkesztés]

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 66. -- arckép

Külső hivatkozások[szerkesztés]