Címerhatározó/Garai címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Garai, Garay családok címerével foglalkozik.
Garai
[szerkesztés]
A sírkőn említett Garai Radoszláv a Crestohna fia teljesen ismeretlen a Garaiak nemzedékrendében.
...
Ez egy más Garai család, melynek semmi köze ama nagyhírű Garaiakhoz. (Báthory, Nádasdy stb. család is volt többféle s más-más eredetű.) Sőt — azt hiszem — ez valami tehetős Gara városi polgár sírköve, és akkor a «de Gara» kitétel inkább illetőséget és nem családnevet jelent. Igen polgári színezetű az a kifejezés is «et (h)eredum suorum» !
...
Tekintsük először a sírkő alakját. — Enne k hosszúság a 155 cm., szélesség e 48 cm. tehát hosszúsága szélességéhez úgy áll, mint 3:1 . — Ezen arány sírkövek alakjánál a XIII. század utolsó felére utal.
...
Igaz, hogy mindazon sphragistikai és heraldikai emlékek, melyek ezen Garay családról reánk maradtak, későbbi keletűek mint sírkövünk, csakis a XIV. század végéig vihetők vissza, s az is gyakori eset a heraldikában, hogy előkelő nemzetségek is gyökeresen megváltoztatják czímereiket, mint ezt sok, oklevelileg bebizonyíthatólag «genus»-ból származó családainknál tapasztaljuk, az is megtörténhetett, hogy a Garay család fényes polczra a király közvetlen közelébe jutva, ősi czímerüket, az egyszerű heroldképet elhagyva (mely ez esetben a Drusina nemzetség ősi czímerének lenne tekintendő), a leírt tetszetősebbet vette fel.
De mielőtt ezekre kétségtelen bizonyítékaink nem lesznek, addig bizonytalanságban maradunk, vajjon megtartotta-e később is Garay nevét a sírkő alatt nyugvó nemzetség? S ha igen, melyik Garay család őseiül tekintendők? [1]
- Irodalom:
Dr. Bojničič - Tagányi Károly - Csergheö-Csoma: Gara-féle síremlék a zágrábi muzeumban. Archaeologiai Értesítő, 1888/5. 401-405.[2]
- Külső hivatkozások:
Garai
[szerkesztés]
A Drusina, avagy Dorozsma nemzetségből származó kihalt főúri család.
-
Garai Miklós nádor pecsétje -
Garai Miklós nádor pecsétje -
Garai Miklós pecsétje -
Zsigmond király címeradománya Garai Miklós részére -
Garai László nádor pecsétje -
Garai Miklós nádor sírköve, 1380-1385 -
Garai Ilona (†1439 u.), Széchy Miklósné vörösmárvány sírköve Szentgotthárdról
_Szentgotth%C3%A1rdr%C3%B3l.png)
"Heraldikai kérdéseket nem lehet gordiusi csomó módjára ketté vágni. Ezt tartottuk szem előtt, midőn a zágrábi Garay sírkőre nézve véleményünk kimondására felszólíttatva, erről írott czikkünkben következőleg nyilatkoztunk :
Ez idő szerint nem vagyunk azon helyzetben, hogy határozottan kinyilatkoztassuk : a kérdéses sírkövön levő czímer a hírneves Garay-családot illeti-e vagy sem ? Ily nézetben vagyok ma is, csakhogy összehasonlító tanúlmányokra időt nyerve, talán egy lépést tehetek előre ezen czímerkérdés tisztázására vonatkozólag. ... [* A zágrábi Garaczímer alkalmából Vsd. ö. Arch. Ért. 1888. 403. 1]
Hogy nálunk azon kevés számú heroldképnek is hitele veszett, nagyban elősegíté azon körülmény, hogy annak színei idővel feledésbe mentek és tulajdonosaik sem láttak bennök egyebet, mint többé-kevésbbé szövevényes s előttük értelmetlen Vonalakat. ...
Így változtak a Báthory-czímer tiszta oldalékei természetes farkasfogakká s analógia folytán ugyanígy változhatott a Gara-czimer lépcsőzetes osztása pár századon át successive kígyós czímerré." (Csergheő Géza: A régi magyar heraldikáról. Archeologiai Értesítő 1889/1. 20-23.[3])
- Irodalom:
Csergheő Géza: A régi magyar heraldikáról. Archeologiai Értesítő 1889/1. 20-24.[4]
TÜNDE ÁRVAI: The born of the palatine branch of the Garai family. The early history of the Dorozsma genus (1269–1375). 103-115. In: Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis VII. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének Történeti közleményei. Pécs, 2013. [5]
- Külső hivatkozások:
Garay másképpen Molnár
[szerkesztés]
Garay másképpen Molnár István 1667. április 24., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Srnka Judit, gyermekei János, István
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: