Fájl:Szeged város 1489. évi pecsétje (sigillum minus).jpg

Összegzés[szerkesztés]

Összegzés[szerkesztés]

Szeged város 1489. évi pecsétje (sigillum minus)

A város mint törvényhatóság, a XV. század elejétől fogva, s talán még korábban is, saját pecsétjével élt. Az 1422. évben Szeremle város előljáróságához küldött értesítésen a város pecsétjének nyoma fennmaradt, s arról a tudósításban is szó van (2). Kovázdi Imre szegedi bírónak s az esküdt polgároknak 1429. évi márcz. 4-én kelt levele, melyről a város pecsétje hasonlókép levált és elveszett, a pecsét folytonos használatát igazolja.

Mikor készült és minő volt a város ezen legrégibb pecsétje, bizonytalan. Mert Szegednek ismeretes nagyobb (sigillum maius) és kissebb (sig. minus) pecsétjei későbbi évszámmal vannak ellátva, tehát ezek már a város másod- s illetőleg harmadízben készült pecsétjei.

Fennmaradt ugyanis Szilágyi László bíró és az esküdt polgároknak (iudex et iurati, ceterique cives ac universi hospites) 1474. évi márczius 12-éről kelt egy kiadványa, melyben tanúságot tesznek arról, hogy Monyorókereki Ferencz, a város érdemes jegyzője és polgára, monyorókereki öröklött részjószágait végrendeletileg s visszavonhatatlanúl, az ő és szüleinek lelki üdveért mondandó misékért a szöcséni domokosrendű barátoknak hagyományozta (4).

E nagybecsű kiadványon fennmaradt a város nagyobb pecsétjének lenyomata, melyen az 1469. évszám van kimetszve. A pecsét czímerpaizsán jobbra fordult, kiterjesztett szárnyú sas látható, ugyanazon czimerállat, mely a kissebb pecséten is előfordul. A pecsét körirata a következő: Sigil[l]um Civitatis Segediensis ivdicvm (1) ac villa(norum). A pecsét veres viaszba van nyomva, melyet akkor a városok csak külön kiváltság alapján használhattak; de sem e kiváltságlevelet, sem a czímer adományozására vonatkozó kiadványt nem ismerjük.

Időközben ez a pecsét elveszett, később pedig, mint látni fogjuk, ebből monda és egy sajátságos pecsét-hamisítási kérdés támadt.

Volt a városnak ezentúl egy másik, kisebb pecsétje is, mely máig fennmaradt, s melyen ugyanazon czímerállat (2) és az 1489. év van kivésve: körirata: Sigillvm minvs civitatis Zegedini (3). E pecsétet a hatóság a török hódoltság alatt is folyton használta.

Reizner János: Szeged története I-IV. Szeged. Szab. Kir. Város közönsége. 1899-. I. köt., A legrégibb időktől a XVIII. század végéig. 1899. 58-60. l.

[1]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes