Fájl:Kanizsai Miklós sírkövének összeillesztett darabjai.jpg

Összegzés[szerkesztés]

Az örményesi kolostorban eltemetett Kanizsai Miklós sírkövének összeillesztett darabjai (Lővei Pál rajza)

DOMINKOVITS PÉTER, KÁLI CSABA, KVASSAY JUDIT és MOLNÁR ANDRÁS: Kehida. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

[1]

[2]

Kehidán egykoron Szent Péter apostol tiszteletére szentelt templom állt. Az írott forrásokban először 1322-ben szerepel, amikor a Kanizsaiak királyi adományként elnyerték a falut. A birtokkal együtt járt a templom kegyurasága is. A kegyúri jog a templom építtetőjét illette meg, aki az építés és a fenntartás költségeinek fejében jogot nyert arra, hogy családjával oda temetkezzen, és beleszólhatott a plébános kinevezésébe is. Feltehetően a falu első birtokosa, Koppányi Onth fia János emeltette a kehidai templomot. A birtok eladományozásával – ennek jövedelme tette lehetővé az egyház fenntartását – egyszersmind eladományozásra került a kegyúri jog is. [3]

Irodalom: Lővei Pál: A középkori magyar királyság pálos kolostoraiból ismert sírmelékek. In: Építészettörténeti írások Guzsik Tamás emlékére. Összeállította Katona Vilmos. Budapest, 2019. 121-147. [4]

Örményes, Kanizsai Miklós tárnokmester (†1404. március) sírlapja (17-19. kép)

Kanizsai Miklós vörös márvány síremlékének két darabja az Örményesi pálos kolostorból (Zalacsány közelében) a Soproni Múzeumba, valamint Zalaszentgrótra, ez utobbi nemrég Nagykanizsára, a Thúry György Múzeumba került. Hosszú ideig két különböző sírkú részeként kezelték őket. Keretén mélyített sávban domború betűs, gótikus minuszkulás betűtípusú körirat: Anno domi[ni mcccciv] ... martii obiit mag(iste)r nicol()vs de Kanisa condam mag(iste)r thauarnicorvm Regalis [maiestatis] ...[f]undator hu(i)jus cenoby. A kerettől mélyülő mező felső részén domborművű ábra: jobbra dűlő, kisméretű címerpajzsban madárlábon álló, balra néző sasszárny, az Osli nemzetség, ezen belül a Kanizsai család címere. A pajzs bal felső sarkán balra néző csöbörsisak, amelynek tetejéről előre és hátra egy-egy indaszerű takarófoszlány indul. A sisak fölött a balra néző szárnyas sasláb mint sisakdísz ismétlődik.

Kanizsai Miklos 1388 áprilisa és 1398 márciusa között töltötte be a kiralyi tárnokmesteri tisztséget, e címe a sírfeliratban is szerepel. A felirat alapján ő alapította a temetkezési helyeként is szolgáló örményesi pálos kolostort, amelyet 1390-ben, 1391-ben és 1392-ben vásarolt öt budai ház jövedelmével látott el. Buda város oklevele szerint Kanizsai Miklós tárnokmester és az örményesi pálosok beleegyeztek abba, hogy Bernardi Ferenc budai polgár házát Brunnai Miklós szűcsnek eladja (a főúr beleegyezésére azért volt szükség, mert a ház eredeti tulajdonosa ő volt, és Bernardinak azzal a feltétellel adta el, hogy az az örményesi pálosoknak évi járadékot fizet). Kanizsai Miklós a sírfelirat szerint 1404 márciusában hunyt el.

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes