Fájl:Ismeretlen vallon lovag síremléke a bártfai Szt. Egyed templomban, 1580 k.png

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Eredeti fájl(1 172 × 2 232 képpont, fájlméret: 5,35 MB, MIME-típus: image/png)

Összefoglaló[szerkesztés]

Leírás

Ismeretlen vallon lovag síremléke a bártfai Szt. Egyed templomban, 1580 k.

Forrás

Divald Kornél: A BÁRTFAI SZENT EGYED TEMPLOM. Archaeologiai Értesítő. 1918-1919. 65-92. képek: 144. l. után[1]

Dátum


Szerző


Engedély


Bártfán a szent Egyed-templomban mindössze két nagyobbszabású XVI. századbeli síremlék, azaz ezek közül egynek pusztán alakos fedőlapja maradt ránk. Ezek sem bártfai patricziusok emlékét örökítik meg, de az egyik a makoviczai várában a bártfaiakkal egykor szomszédos Serédy György sárosi főispánét, a másik egy ismeretlen, valószínűleg vallon lovagét, a ki katonáival 1580 körül tartózkodott ideig-óráig Bártfán és itt halt meg.

...

Templomunk másik XVI. századbeli alakos síremléke (IV. tábla) 2 m hosszú, a 110 cm széles, ma szürkére meszelt féldomborműves porozus fehér mészkőlap, melyet négy bártfai biró alatta sorakozó márvány emlékével együtt valószínűleg szintén a XVIII. században a déli hajó keleti falába foglaltak. A síremlék elrendezése, az alak felfogása és viselete alapján itélve a nyugateurópai művészet alkotása s a Habsburgok uralma alatt állott Németalföld déli részéből készen kerülhetett Bártfára, a nyilvánvalóan vallon lovag sírja fölé, a ki mint az ide vetődött császári zsoldosok tisztje halt meg. A feliratok nélkül szűkölködő léczes keretben, feje alatt párnával, állát jobb kezével alátámasztva, mintha csak aludnék s jobb lábát a másikon keresztbe vetve látjuk a vitéz hanyattfekvő alakját. Lábainak tartása a reneszánszból a barokkba való átmenet idejére vall, ú. n. tánczlépés, a melyről némely archaeologusok azt hiszik, hogy olyan lovagok síremlékének alakjára nézve jellemző, a kik a szentföldön jártak. Ha fegyverzetén megkülönböztethetők is régiesebb részletek, mint például a leeresztett rostélyú sisak, a balkezével tartott pallosszerű kard, az alak felfogása, tartása, féloldalt hajló s nagy gonddal megmintázott feje a XVI. század második felére vall, mint vértezete is, mely véges-végig elborítja testét. Miként azt a lőcsei Thurzó-síremlékek is bizonyítják, Magyarországon a középkori tumbák fedőlapján az alakok elrendezése, felemás (fekvő és egyben álló) tartása a XVII. század derekáig középkori hagyományok hatását mutatja. Ismeretlen lovagunk bártfai síremléke e tekintetben nagyon elüt hazai emlékeinktől. A sírkő heraldikai sajátosságai is nyugateurópai eredetre utalnak. Ballába mellett látjuk kartusba foglalt domborművű czímerét, tojásdad pajzsán három jobbra néző madárfejjel, a melyek közül egy a tollbokrétás sisak díszébe foglalva ismétlődik. Jobb lába felől lenn pikkelyes vaskeztyűi fölött leeresztett rostélyú sisak tölti ki a sarkot, szigorúan oldalról ábrázolva, a mi Varjú Elemér szerint a nyugati heraldika értelmében lovagi rangjára utal. A bártfai levéltárban bizonyára lesznek az ismeretlen lovagra és halálára vonatkozó adatok ; az itt fölhalmozott gazdag anyag regisztrálásával azonban eddig kiváló történetkutatónk, Iványi Béla, csak 1500-ig haladt.

Licenc[szerkesztés]

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2018. március 15., 15:08Bélyegkép a 2018. március 15., 15:08-kori változatról1 172 × 2 232 (5,35 MB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései){{Összegzés | Leírás =Ismeretlen vallon lovag síremléke a bártfai Szt. Egyed templomban, 1580 k. | Forrás =Divald Kornél: A BÁRTFAI SZENT EGYED TEMPLOM. Archaeologiai Értesítő. 1918-1919. 65-92. képek: 144. l. után[http://real-j.mtak.hu/325/1/ARCHERT_1918-1919_uf_038.pdf] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} Bártfán a szent Egyed-templomban mindössze két nagyobbszabású XVI. századbeli síremlék, azaz ezek közül egynek pusztán alakos fedőlapja maradt ránk. Ezek sem bártfai patricziusok emlékét örökítik meg, de az egyik a makoviczai várában a bártfaiakkal egykor szomszédos Serédy György sárosi főispánét, a másik egy ismeretlen, valószínűleg vallon lovagét, a ki katonáival 1580 körül tartózkodott ideig-óráig Bártfán és itt halt meg. ... Templomunk másik XVI. századbeli alakos síremléke (IV. tábla) 2 m hosszú, a 110 cm széles, ma szürkére meszelt féldomborműves porozus fehér mészkőlap, melyet négy bártfai biró…

Metaadatok