Növények/H/Hagymás fogasír

A hagymás fogasír a keresztesvirágúak rendjébe, ezen belül a káposztafélék családjába tartozó egyik, Magyarországon is honos faja. A fogasírek tőlevél nélküli, húsos pikkelyekkel borított gyöktörzsű fajok. Régen foganőttfűnek is hívták kis sarjrügyeiről, amiket a népnyelv fogaknak, illetve hagymáknak nevezett.

Elsősorban a hűvös hegyi klímát kedveli, a hegyvidéki bükkösökben, gyertyános–tölgyesekben fordul elő. Magyarországon a Dunántúli- (a Mecsekben, a Zselicben, Belső-Somogyban, Zalában, a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, valamint (Keszthelyi-hegység, Bakony, Vértes, Pilis és Budai-hegység) és az Északi-középhegységben gyakori. Megtalálható a Nyírség homokbuckáin elterülő gyertyános–tölgyesekben is, az alföldi tájakon ritka.

A levelek hónaljában ülnek a barnásvörös színű, fényes sarjhagymák, főként ezekkel szaporodik, becőtermés kevés fejlődik.

25–80 cm magas, vízszintes gyöktörzsű évelő. A levelek szórt állásúak, hosszúkás lándzsásak, a felsők épek, az alsók páratlanul szárnyaltak, fogas szélűek. A levelek hónaljában kis sarjgumócskák (sarjrügyek) találhatók – ezek fiatalon zöldek, majd barnásvörös, éretten lilás színűek.

A virágok halványlilák, fehérek, négyszirmúak. Tavasszal, április-májusban virágzik.

Régen gyógynövényként is használták, gyöktörzsét fogfájás, fogínysorvadás, köhögés, skorbut és tüdővész ellen tartották hatásosnak.

Lásd még: Hagymás fogasír

Magyar Wikipédia: Hagymás fogasír

A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymás fogasír témájú médiaállományokat.