Címerhatározó/Káta nemzetség címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Káta nemzetség címerével foglalkozik.


Kátay Jakab egri vikárius pecsétje, 1439
Csaholyi címer

A Káta nemzetségbeli: csaholy-monostori Csaholyi, Csernavodai [avagy Csarnavoday], csege-kátai Cseh, csege-kátai Káthay, Lazari [avagy Lázáry], Ősi, Surányi családoknak. Czímerükben közös vonás a kerék. (Bárczay 13. l.) Ide tartozik még a Vasváry család is.[1]

Az ősi Káta nemzetség, mely az első foglalás jogán a Zagyvától a Tápióig terjeszkedett, még a tatárjárás előtti években telepedett le Szatmár vármegyében. Egyik ága Gelyényesen, közel a Kaplyon-nemzetségi javakhoz szerzett birtokokat, de e hatalmas szomszédság miatt nem sokáig volt maradása; I. István neje, a Kaplyon-nembeli Péter üldözései miatt, Gelyénes birtokát 1234-ben kénytelen volt átadni a királynak.

A nemzetség másik ága, a csaholyi ág, a Kraszna balpartján telepedett le. Ennek az ágnak ősi fészke Nyircsaholy volt, hol monostort alapított, mely köré csoportosultak ez ág birtokai: Mátészalka, Jármi, Remeteszeg, Kocsord és Tunyog. Ez ág sarja II. Panyit, 1235 előtt, két szatmári várjobbágytól Csengeren földet vásárolt, de ezt 1236-ban vissza kellett neki adni. Fia Ábrahám (1270-71.) a Receh és Costatum nevü földeket kapta. Unokája I. János (1322-1352.) visszaszerezte Tunyog falút; ezenkivül Csiszért és Paládot bírta.

A nemzetség lázári ága, melynek törzsbirtoka a Németi melletti Lázári volt, Ugocsa és Szatmár-Bereg vármegyében terjeszkedett. Őse Rafael comes (1216.) Lázári, Sár, Bábony és Homok falvak birtokosa. Fiai Tamás és Gábor. Tamás fia II. Rafael (1261.) a Vasváry család őse.

Gábor fiai közül Tamástól (1265-99.), a Lázáry család származik, másik fia János (1284-98), kinek fiai közül Gábor (1310-23. ) a Surányi, István és Tamás (1311-47.) a Csarnavoday család őse.[2]

  • Irodalom:

A nemzetség címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még: