Címerhatározó/Cseh címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Cseh családok címerével foglalkozik.
martonfalvi Cseh[szerkesztés]
Az adományban néhai Martonfalvi Cseh Bálint fiai: János, Gábor és Mihály részesülnek, kiknek érdekében Tomori Pál fogarasi 68várnagy járt közbe, aki az adományt nyerteknek a végek körül szerzett érdemeiről tett tanúbizonyságot. Az oklevél szerint a főczímerszerző János néhai Geréb Mátyás dalmát-horvát-szlavon bán életét vadászat alkalmával megmentette, midőn a bánt megtámadó vadkant puszta kézzel lefogta.
Az oklevélben felsorolt birtokokra nevezettek Geréb Péter nádortól és Geréb Mátyás bántól nyertek volt adományt, de erre vonatkozó okleveleink a parasztlázadás alkalmával Csanádon megsemmisültek. Feltűnő az oklevélben, hogy a király az új birtokadományt pátensalakban adja, melyet később ígér privilégiális formában átírni. Az oklevél elején a király az adományt nyerteket mint nemeseket szólítja meg, míg az oklevélben őket nem nemesi, póri rendből kiemelteknek mondja. A czímeradományt Báthory Zsigmond 1584 szeptember 10-én Gyulafehérvárott kelt oklevelével megerősítette.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
alsócsernátoni Cseh[szerkesztés]
Alsócsernátoni Cseh István 1632. január 5., Gyulafehérvár I. Rákóczi György nemesség és címer általa: felesége Kelemen Erzsébet, gyermekei Benedek, János, András
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Cseh de Szentgericze et Nyomát 1640[szerkesztés]
Cseh Mihály 1640. április 13., Bécs
III. Ferdinánd
címer
általa: atyafia János
Az Illési családtörténeti adatbázisban Cseh de Szentgericze et nemesi előnévvel szerepel a Cseh család. A címert és a magyar nemességet Cseh Mihály és általa Cseh János (fivére) 1640-ben kapták III. Ferdinántól. A nemesi oklevél megemlíti hogy mindkét testvér nemesi szülőktől származott és korábban is nemesi jogokat élveztek.
A két testvérnek Mihálynak és Jánosnak édesapjuk, Cseh Mátyás aki egészen pontosan Prágából költözött Erdélybe, azon belül is Gyalakutára gyalakuti Gróf Lázár Imre Úr bizalmas embereként. 1636-ban lovas katonaként esett el Szalontánál. Feleségétől, Ozdi Mártától három fia született. Az említett Mihály utód nélkül Lengyelországban elesett. Jánostól eredt tovább a család, felesége volt szentgericzei Nagy Márta, ennek falújába költözött, innen tehát a szentgericzei előnév, valamint Mátyás akit 1635-ben a primipilusok között jegyeztek fel, Gyalakután apja utána maradott birtokait egyengette, két fiáról tudni, István és János, de tőlük utódok nem ismertek. Az ifjabbik Mátyás feltehetően még 1640 előtt meghalt. Ezen korai genealógiájuk egy 1764-es birtokperes iratban van megemlítve. A nyomáti ág Cseh Mihállyal kezdődik 1745-ben, 1792-ben pedig a családnak 5 tagját írják össze és 1833-ban igazolják nemességüket.
Nyulásziné:
Cseh Mihály 1640. április 13., Bécs III. Ferdinánd címer általa: atyafia János
F 21 Armales C nr. 1
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Cseh 1699[szerkesztés]
Cseh András 1699. január 24., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Barta Erzsébet, gyermekei György, Mihály, István, András, Boldizsár, Pál, György felesége Pecsök Anna, István felesége Perecz Anna, András felesége Inczédy Erzsébet
P 1307 Cseh cs. No. 162
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Cseh 1835[szerkesztés]
Cseh József 1835. március 20., Bécs V. Ferdinánd nemesség és címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
újvári Cseh[szerkesztés]
Vörös alapon zöld halmon könyöklő kardot tartó kar. A sisakdísz ugyanaz.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: