Címerhatározó/Abele címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Abele család címerével foglalkozik.
Abele 1547[szerkesztés]
Nyulásziné:
Abele, Jobst 1547. december 12., Augsburg VI. Károly császár birodalmi nemesség és címer
P 1 Abele cs. No. 1
MNL OL:
HU MNL OL P 1 [1]
V. Károly német-római császár, Augsburg, 1547. 12. 12. címer Jobst Abele (Aubelen) részére.
Címerleírás: Ain schwartzen Schilt darinn gegen einander zwo weysse oder silberfarbe Lilien in der mitte zusammen gepunden auf dem Schilt ain Stechhelm mit schwartzer und weysser Helmbdecken und derselben farben gewundnem Pausch getziert daruf erscheinendt gegeneinander zway schwartze Puffelhorner die mundtlocher von ainannder kerendt darzwischen ain zwifache und aus yegclichem mundtlochensem ain ainfache weysse Lilien.
- Irodalom:
Nyulásziné, No. 149.
- Külső hivatkozások:
A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.[2]
lilienbergi Abele[szerkesztés]
Nyulásziné:
Lilienbergi Abele, Christoph 1653. május 13., Augsburg III. Ferdinánd császár birodalmi címerbővítés és előnév általa: testvérei Matthias és Johann
P 1 Abele cs. lt. No. 3
MNL OL:
HU-MNL-OL-P 1-3.[3]
III. Ferdinánd német-római császár, Augsburg, 1653. 5. 30., birodalmi nemesség megerősítése, birodalmi palotagrófi cím, császári írnoki és bírói cím, címer átruházása, címerbővítés, előnév Christoph Abele udvari kancelláriai fogalmazó, valamint a testvérei, Matthias Abele titkár, hollandiai kamaraszolga és Peter Abele, az apja, Peter Abele, továbbá Johann Baptista Suttinger, valamint Johann Biechter, apai ági rokona részére.
Megjegyzés Előnév: "von Lilienberg". Az oklevél mellett az 1667. 9. 5-én és 1671. 10. 14-én kelt hitelesített másolat.
Címerleírás: Ein Quartierter Schildt in dessen hinder undern und vorder Obern Beldt ein schwarzer und weisser schacht die andere als Recht undern und lincke Obere Quartier nach der Zwerch in zwey farben also abgetheilt dass in jedwedern ein zum grimmen einwerts gerichter und und halbroth in demeinen weissen und halbweiss im andern rothen theil gecrönter Breiff von offenem rachen roth aussgeschlagener Zungen und fürwerffen den glawen. In mitte auf der Creutzlini ein halbweisses mit einer Schwartzen Lilien und Salbschwartzes hertzschiltel mit der weissen Lilien. Auf dem Schild zwey gegen einander gekehrte freye offene Adeliche Thurniershelm beide mit einer Königlichen Cron und zur rechten mit roth und weissen, lincken seiten aber weiss und schwartzen helmdecken geziert. Warauf nemlichen der Ersten Cron ein ainfacher Schwartzer gecrönter Adler auff der andern der benante und auch gecrönte rothe Breiff solcher gestalt gegeneinander formirt, das selbige beide mit einem weissen zwerchstrich oder strassen durch zogen und jeder mit seinen vordern weissen klawen die auf dem zwischen ermelten zweyen helmdecken stehen den grienen gespirzten berg gestelte schwartze und mit den andern als einer schwartzen und rothen die undere weise lilien rierendt erscheinen auf mass und weis wie solches alles in mitte disses Brieffs mit seinen farben aigentlich und zierlicher entworffen und aussgestrichen ist.
Narratio nem formuláris
A címerkép középen lett megfestve. A címerkép eltérően lett megfestve a leírtaktól, mindkét sisakdísz griffet ábrázol, de a leírásban az első sisakdísznek sasnak kellene lennie. A középen lévő sisakdísz heraldikailag helytelenül lett megfestve, ezt helyesbíti I. Lipót 1673.10.15-én kelt adománylevele. (P_1_11)
Címerszőnyeg: Arany keretben kockázott padló, oszlopsor, hadi jelvények. A címerkép alsó részén bal oldalon a béke allegóriája (?), jobb oldalon Justitia alakja látható. A címerkép felső részén középen III. Ferdinánd német-római császár alakja (Aranygyapjas-renddel), körülötte a választófejedelmek. Kísérőcímerek: császári kiscímer (Aranygyapjas-renddel), Magyarország, Csehország, trieri, kölni, mainzi, bajor, szász-wittenbergi, brandenburgi, pfalzi választófejedelmi címerek.
- Irodalom:
Nyulásziné, No. 886.
- Külső hivatkozások:
lilienbergi Abele báró[szerkesztés]
Nyulásziné:
Lilienbergi Abele, Christoph 1673. október 15., Graz I. Lipót császár birodalmi bárói rang és címer általa: testvérei Matthias, Karl Johann
P 1 Abele cs. lt. No. 11
Abele de Lilienberg. 1. T. 7. Abele Kristóf 1681. évi 81. T. e. nyert magyar indigenátust. Grófi ág kihalt; Magyarországon a bárói ág él.
MNL OL:
HU-MNL-OL-P 1-11.[5]
I. Lipót német-római császár, Graz, 1673. 10. 15., birodalmi bárói cím, címerbővítés, címermódosítás, előnév lilienbergi Christoph Abele udvari titkos titkár, tanácsos, valamint az apja, Christoph Abele, továbbá Jobst Abele és Peter Abele részére. Egyéb személyek: Edlen Hern von Hacking, Matthias Abele, Joachim Abele, Borgo Warxello, Thobias Abele, Peter Kirchmayer, Johannes Kirchmayer.
Címerleírás: Ainem und also dem dritten offnen Adelichen Turniershelmb in der mitte mit einer darob stehenden doppelten weissen Lilien geziehrt. - - - A címer többi része nem lett leírva. Az adománylevél helyesbíti az 1653. 5. 30-án heraldikailag helytelenül megfestett címert.(P_1_3)
Narratio nem formuláris
Megjegyzés Az oklevél elején 1708. 8. 4-én Bécsben megerősítik ezen 1673. 10. 15-én kelt diplomát. Az oklevél felsorolja az ősei számára adott adományleveleket (1495. 8. 5. -I. Miksa megnemesíti Peter Abele-t, 1547. 12. 12.: V. Károly címeradománya Jobst Abele részére (P_1_1), 1647. 6. 12. -III.Ferdinánd megerősítette birodalmi nemességüket és címerüket (P_1_2), 1653. 5. 30. -III. Ferdinánd megerősíti nemességüket, valamint címerbővítést kapnak (P_1_3), amit 1665. 11. 3-án erősítenek meg.).
Előnév: "Freyhern und Freyin von Abele, Edlehern- und Edle Frauen zu Hacking".
- Irodalom:
Nagy Iván I. 2–3.
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913
Nyulásziné, No. 1145.
- Külső hivatkozások:
Lásd még: