Címerhatározó/Xantus címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Xantus család címerével foglalkozik.


Xantus

A görög eredetű vezetéknév jelentése: szőke. Létezik egy Xanthosz nevű város a mai Törökország délnyugati részén. Görög ősei a 15. században vándoroltak be Erdélybe (itt nemességet kaptak). Talán e családból való lehetett az a Xantus nevet viselő személy, aki Mátyás király küldötteként levelet vitt Nápolyba Leontius János követ részére.47

Xantus Ignác (1788-1849) uradalmi jogtanácsos, és Wunderlich (Szidnai) Terézia (1807-1877) fia, Xantus János a Somogy megyében fekvő Csokonya (ma Csokonyavisonta) kisközségben született 1825. október 5-én.48

Iskoláit szülőfalujában kezdte meg, középiskolai tanulmányait Győrben, majd

Pécsett végezte, ahol jogot tanult. Ezt követően Kaposvárra került aljegyzőnek.49

1847-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. A szabadságharc kitörésekor csíktapolcai Xantus János katonának állt: 1848 nyarán Somogy megyében a nemzetőrség szervezőjeként tevékenykedett. Németországon keresztül 1850-ben Angliába, Londonba emigrált, majd 1851 végén az Egyesült Államokba utazott.50

Ez utóbbi országban több cikket is írt. Publikációi révén (közvetve) új világirodalmi könyvhős is született: az újságban leírtakat olvasva Kari May róla mintázta meg indiánregényeinek főhősét, Winnetou hűséges barátja, Old Shatterhand alakját.

1864-ben végleg hazatért Magyarországra. Xantus János jelentős magyar utazó, természettudós, néprajztudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője, a pesti állatkert első igazgatója, a Földrajzi Társaság elnöke volt. 1894. december 13-án halt meg Budapesten. (Sasvári László- Diószegi György: A pest-budai görögök. Budapest, 2010 [1])

Xantus görög család a XV században vándorolt be Erdélybe: itt magyar nemességet kaptak. A görög eredetű vezetéknévjelentése: szőke. Talán e családból való lehetett az a Xantus nevet viselő személy, aki Mátyás király küldöttjeként Nápolyba vitt levelet Leontius János követ részére. 1694 februárjában a tatárok betörtek Felcsíkra, majd visszavonultak Szent-Lélek és Hosszaszó felé: itt a Xantus Benedek királybíró által vezetett (e vidéki) népfelkelés állotta útjukat. A népet vezető hős királybíró elesett: Hosszaszón építették fel az ún. Xántus-kápolnát e győzelmek emlékére, valamint szeretett királybírójuk és vezérük sírboltjául. A székely néphagyomány szerint Xantus királybírót itt temették el. Xantus Benedek gazdag primőr, igen kitűnő ember, jeles hazafi, hadfi és polgári hivatalnok is volt: igazságszeretete, és hősi halála szentesítette nevét a székely néphagyományban. Utódai később főként Csíktapolcán éltek.

Csíktapolcai Xantus Ignác (1788-1849) uradalmi jogtanácsos és Wunderlich (Szidnai) Terézia (1807-1877) fia, Xantus János (1825-1894) viszont már a Somogy vármegyében fekvő Csokonya (ma: Csokonyavisonta) kisközségében született 1825. október 5-én. 1847-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. A szabadságharc kitörésekor csíktapolcai Xantus János katonának állt: 1848 nyarán Somogy megyében a nemzetőrség szervezőjeként tevékenykedett. 1848. szeptember 16-tól Somogy vármegye, illetve a 4. dunántúli önkéntes nemzetőr zászlóaljban lett nemzetőr. Innen Pestre ment: beállt a honvédseregbe, ahol tüzér lett. Több ütközetben is vitézül harcolt: tűzmesterként vett részt a pákozdi csatában. 1848. október 16-tól hadnagy volt a zászlóaljában. Később komáromi várőrségbe került és időközben átlépett a gyalogsághoz, ahol a 46. zászlóaljban a főhadnagyságig vitte. 1849. február 8-án az osztrákok Érsekújvárnál elfogták. Sikerült megszöknie. 1850-ben Angliába, Londonba emigrált, majd pedig 1851 végén innen az Egyesült Államokba utazott. Ez utóbbi országban több cikket is írt. Publikációi révén (közvetve) új világirodalmi könyvhős is született: róla mintázta meg Kari May (az újságban leírtakat olvasva) indiánregényeinek főhősét, az apacs főnök Winnetou hűséges barátja, Old Shatterhand alakját. 1864-ben végleg hazatért Magyarországra. Xantus János jelentős magyar utazó, természettudós, néprajztudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője, a pesti állatkert első igazgatója, a Földrajzi Társaság elnöke volt. 1894. december 13-án halt meg Budapesten. A Fiumei úti sírkertben nyugszik. (Görögök a magyar nemesség soraiban [2])

Az őseik a 16. század elején görög földről települtek be Erdélybe (valószínűleg macedónok voltak). Az egyik szerzetes leszármazottjuk helytelenül X-esítette és latinosította az eredetileg Santhos vezetéknevüket. Ettől kezdve írták Xántus alakban a nevüket.

Somogyi törzsökös és kihirdetett nemes családok.

Xantos (Xantus 1833, 1843. *1830), Baranyai Béla: Somogy vármegye nemes családai. 602-604. In: Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye.


  • Irodalom:


A címer ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még: