Címerhatározó/Wemeri címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Wemeri család címerével foglalkozik.
_v%C3%A1lasztott_z%C3%A1gr%C3%A1bi_p%C3%BCsp%C3%B6k_s%C3%ADrk%C3%B6ve.png)
Wemeri Zsigond kincstartó, választott zágrábi püspök
(+1500) sírköve (30. kép) (S 9)
A) 1972-ben került elő a középkori ferences
templom területén, vegyes feltöltésből.
Ltsz.: 72.2.6.
BTM sírkőkiállítása (Dongás pince).
B) Négy darabból összeállítva
Q Vörös márvány; 217 xl04 x22,5 cm
D) A kőlap felső kétharmadát 12 cm széles,
lemezből és erős negyedpálcából álló keretelésű,
mélyített tükör alkotja, benne domborművű
ábra: kerek talpú, szalagkeretes, jobb
haránt vágott, álló, reneszánsz címerpajzs.
Felső mezejében jobbra ágaskodó egyszarvú,
felette fedett korona, az alsó mezőben hatágú
csillag. A pajzs két oldalán kígyózó szalagok.
A tükör felső részén háromsoros, vésett felirat.
A lap alsó harmadában 13,5 cm széles,
lemezből és szimából álló keretelésű, mélyí
tett tükör, benne kilencsoros, vésett felirat.
E) 1. Reneszánsz kapitális; a felső tükörben 4,5,
az alsóban 3 cm
2. Felül:
OBIIT ADM - CCCCC •
DIE VIIII • MENSIS•
EEBRVARII • (!)
Alul:
MOLE • SIGI • SMVNDVS • IACEO
SVB • MARMORIS • HVIVS • WEMERIAE
LVCTVS • CORDOLIVMQz DOMVS •
THEZAVRVM • TENVI • REGIS • DVM •
VITA • MANEBAT • ZAGRABIA • AEIE (!)
CTVS PRESVL • INAEDE • FVI • ANTE •
SEDOCCVBVI • Qz • TRADITA SACRIMA •
FVISSET• MITRA DECVS • CAPITI • PONTIF
ICAITE (!) • MEO
3. Egyes betűk különleges kialakításúak, így a H kétszer is a mai H és K egymásra írott alakjából áll, az S-t egy alkalommal függőleges vonallal áthúzták, egy esetben a D-t egymásra írott P és D alkotja. Néhol elhagyták a szóelválasztó jelet, a kötőszavakat és a prepositiókat a következő szóval egybeírták, a FVISSET szót viszont két részre vágták, a SIGISMVNDVS
szó két része közé pedig még szóelválasztó jelet is tettek. Gondatlan faragásra utaló jelek is vannak: több helyen egy vagy több kihagyott betűt utólag toldottak felülről be, így a MARMORIS R-jét, a WEMERIAE E-jét, a SACRIMA A-ját, a FVISSET T-jét, valamint a CAPITI • PONTIF TI és PO szótagait, az AELECTVS-ben L helyett I szerepel, a PONTIFICATE
szóban elhelyeztek egy felesleges I-t, és a TE ligatúrában a T felső szára alulra került. A FEBRUARII F-je helyén tévesen E áll. Ligaturák: IMA, TE. A QVE szócskát a Q után z alakú jellel rövidítették, az egyik helyen omega formájú jel is szerepel felette. A szóelválasztók alul hosszú nyúlvánnyal megtoldott, kis y-hoz hasonló jelek.
4. Rövidített szavak: A[nno] D[omini], cordoliumque
és que.
F) 1500
G) ALTMANN 1973. 82, 87.; 7. kép; Múzeumok új kincsei. Múzsák, Múzeumi Magazin 1973. 3. sz. 47.; KUBINYI-ALTMANN 1975. 137.; KOLLÁNYI B., Az újjáépített Várszínház, Budapest. Magyar Építőművészet 1978. 5. sz. 15.; NAGYBÁKAY 1978.124,125.; MIKÓ 1983. 51; SOLYMOSI L., Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és
az Ernuszt-féle megyei adószámadások. Tanulmányok Veszprém Megye Múltjából. Veszprém 1984. 230. (125. jegyzet); SOLYMOSI L., Az Ernuszt-féle számadáskönyv és a középkor végi népességszám. Történelmi Szemle 28 (1985) 418. (18. jegyzet); KUBINYI 1986. 47.: 1500; MIKÓ 1986. 99.; VARGA-LŐVEI 1990-92. 165. (129. jegyzet), 166. (149. jegyzet); LÓVÉI 1991 20.; LŐVEI 1993. 256.; 10. kép; ALTMANN 1994. 147.; 9. kép; LŐVEI 1995. 248.; LŐVEI 1995a. 15.; KUBINYI 1996.; KUBINYI A., Hivatalnokkarrier a XV század végén: Vémeri Zsigmond királyi kincstartó, zágrábi püspök. In: KUBINYI 1999. 161,168.; Soós 1999. 52. (100. jegyzet).
H) Wemeri Zsigmond életéről: KUBINYI-ALTMANN 1975; KUBINYI 1996.
Altmann Júlia – Lővei Pál: Leletegyüttesek a budavári ferences templomból. Budapest Régiségei. 38 (2004) 16-17., 33.
A sírkőtöredékek közül külön figyelmet érdemel egy kiterjesztett szárnyú koronás sassal díszített darab és egy teljesen ép reneszánsz sírkő. Ez utóbbit a törtkővel kifalazott sírban, illetve mellette ferdén bedöntve találtuk. A sírkő mélyített két mezejének közepén vágott címerpajzs van, melynek jobb oldalán csillag, bal oldalán unikornis, tetején pedig korona látható. A címer fölött, ugyancsak a képmezőben a halálozás dátuma olvasható. A sírvers külön mezőben vésett a sírkő alsó harmadában. Felirata antiqua betűtípusú (7. kép). A szöveg szerint a sírkő 1500-ban készült Wemeri Zsigmond részére, aki 1494-98 között leleszi adminisztrátor,4 [4 Kumorovitz B. L., A leleszi konvent oklevéladó működése 1569-ig. Turul 1928. 1 — 39.] Felhévízen prépostsági kormányzó5 [5 Kubinyi A., Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. TBM 16 (1964) 117.] és a királyi pénzügyigazgatásban tevékenykedik. Először alkincstartóként nevezik, majd adminisztrátori címmel a kincstár vezetésével bízzák meg, 1498-ban pedig kincstartói címmel.6 [6 Kubinyi A., A kincstári személyzet a XV. sz. második felében. TBM 12 (1957) 31.] Előkerült sírköve már mint választott zágrábi püspököt említi, de halála miatt felszentelésére már nem került sor. [2]
- Irodalom:
Altmann Júlia: ELŐZETES JELENTÉS A BUDAVÁRI FERENCES TEMPLOM KUTATÁSÁRÓL. Archaeologiai Értesítő 1973. 82-87. [3]
Múzeumok új kincsei. Múzsák, Múzeumi Magazin 1973:3, 47.
Altmann Júlia – Lővei Pál: Leletegyüttesek a budavári ferences templomból (Finds from the Franciscan Church of Buda Castle). BudRég 38 (2004) [11–34.] 17. (bibliográfia)
Külső hivatkozások:
Lásd még: