Címerhatározó/Wüstemann címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Cramer , Kramer család címerével foglalkozik.


Wüstemann ötvösjegy

Ebből az alkalomból, hogy e rejtélyesnek látszott lőcsei jegy megfejthetővé vált, időszerűnek találom még egy másik lőcsei ötvösmesternek, illetve ötvöscsaládnak ugyancsak rejtélyesnek látszó jelvényével is foglalkozni. Rosenberg művében2 [2 Dr. Marc Rosenberg: Des Goldschmiede Merkzeichen. II. Ausgabe. Leipzig, 1911.] 5210. sz. a. mutat be egy mesterjegyet, melyet a Rosenbergnél említett tárgyakon kívül Lőcsén levő tárgyon is volt alkalmam látni és pedig a lőcsei ág. h. ev. egyháznak egy kis XVII. századi serlegén. E jegy, mint a mellékelt 3. ábrán látjuk, oly ú. n. családi jelvényt tüntet fel, melynek vonalai mértani figurát mutatnak s azokból bizony a mester nevére vagy annak kezdőbetűire útmutatást kapni nem lehet. Ám egy Lőcsén talált másik ötvösjegy e jegyre is fényt derített.

A lőcsei minorita rendház tulajdonában van egy XVII. századi tálcza két ámpolnával. (Az igen szép kivitelű ámpolnák talpa a XVIII. században meg van újítva és pedig a talpon látható jegyek szerint az 1747-ki tűzvészben elpusztult Lang Illés czéhmester által).3 [3 Err e nézve 1. Mihalik József cz kkét a folyóirat 1906. évf 60. old.] Az ámpolnák felső részén és a tálczán a 4 ábrán látható mesterjegy van. E jegy az előbbivel azonos családi jelvényt tünteti fel. Eltérés csupán a jegy kerületének alakjában és abban van, hogy a jelvény fölött egy A betű látható.

E két jegy egybevetéséből — egyelőre pusztán a jegyeket tekintve — szerintem a következőket lehet megállapítani: e két jegyet ugyanazon lőcsei ötvöscsaládnak két tagja használta, a kik közül az idősebbiké volt a 3. számú ábrán közölt jegy, az ifjabbiké pedig a 4. számú ábrán között. Nemcsak abból következtetem ezt, hogy a 3. számú jegy az 1. ábrán közölt lőcsei hitelesítő jegyen kívül annak pajzsalakú régibb változatával (Rosenberg I I: 5205) is előfordult, hanem főkép azért gondolom, mert önként értetődőnek tartom, hogy csak az ifjabbiknak lehetett szüksége arra, hogy a családi jelvényt a vele még egyidőben működő idősebbikétől való megkülönböztetés czéljából — megtoldja valamivel és pedig, miután a családi jelvény mintegy a családi nevet helyettesíti, a toldáskép hozzátett A betű nézetem szerint csak az ifjabbik keresztnevének kezdőbetűje lehet. E szerint azt is hozzá tehetjük az előbbi következtetéshez, hogy az egy családbeli két ötvös közül az ifjabbnak neve A-val kezdődik. Ennyit lehet, úgy vélem, logice következtetni magukból a jegyekből.

A XVII. század derekán — erről az időről származnak a tárgyak is — működött lőcsei mesterek között csupán kettőről van tudomásom, a kik egy családból származtak: Wüstemann Erhard és Wüstemann Aaron. Erhard volt az idősebbik, mint városi tanácstag és senator 1633 és 1667 között szerepel Hain Gáspárnál ; Aaron pedig 1667—70-ig van említve. Az előbbi következtetések eredményei tehát teljesen ráillenek a két Wüstemannra: az A-val kezdődő keresztnevű ifjabb családtag még az idősebbik életében kezd működni.

Azt hiszem, e körülmények teljes egybevágása már valószínűvé teszi a meghatározást, de megerősítésül még hozzátehetem azt is, hogy az összes többi e korbeli lőcsei mester nevének megfelelő betűkből álló lőcsei ötvösjegyet sikerült már e korból való tárgyakon találni, csupán EW és AW betűs jegy nem fordult elő még a XVII. század derekán használt lőcsei hitelesítő jegygyei kapcsolatban. Demkó szerint* 1667-ben hét ötvösmester működött Lőcsén. A Hain-krónik adataiból s egyéb anyakönyvi adatokból szintén hét ötvösmester nevét ismerem a század derekáról. Ezek közül David Genersich (1629—57) «DG»,** Valentinus Schenermann (1634—72) «VS,» Stephanus Novoszady (1667) «SN» jegyet használt, Paulus Kramer (1664—67) pedig a fentebb említett családi czímert, úgy hogy az összes e korbeli mestereknek jut nevüknek megfelelő mesterjegy, — melyek némelyike több tárgyról is ismeretes, — csupán a két Wüstemann számára nem jut más jegy, mint a bemutatott két családi jelvény. Azt hiszem ezek után bátran kimondhatjuk, hogy a 3. ábrán látható jegy Wüstemann Erhards a 4. ábrán látható Wüstemann Aaron lőcsei ötvösök mesterjegye. [** Meg kell jegyeznem, hogy Genersich Dávidnak kétségtelen bizonyossággal megállapítható mesterjegye DG nyolczszegű keretben, mert ilyen alakban látható e jegy a lőcsei ág. h. ev. egyház egy ostyatartó szelenczéjén, a melybe a jegyen kívül a mester teljes neve is be van vésve. Ugyanilyen nyolczszegű alakban látható Genersich Dávid mesterjegye a rozsnyói ág. h. ev. egyház tulajdonában levő szép, zománczos kelyhen, -melynek ismertetésére máskor szándékozom visszatérni. Az az ovális keretű DG jegy, mely az Ötvöskiállítási Lajstrom III. terem, 53. oldal 50. sz. a. közöltetett s melyet Mihalik József már e folyóirat 1896. évfolyamában megjelent czikkében David Genersich jegyeként határozott meg, a melyet Rosenberg II. kiadása 5209. sz. a. mutat be, minden valószínűség szerint szintén e mesteré, ha nem is állíthatjuk ezt olyan bizonyossággal, mint a nyolczszögű jegyről, a mely kétségtelenül az övé.]

  • Irodalom:

W. Kőszeghy Elemér: CSALÁDI JELVÉNYEK LŐCSEI ÖTVÖSJEGYEKEN. Archaeologiai Értesítő 1912. 220-222.[1]


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs