Címerhatározó/Villány címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Villány címerével foglalkozik.
Villány címere álló, halfarkú reneszánsz pajzs arany mezejének zöld udvarán balról jobbra haladva fekete kalapos, kék inges, vörös nadrágos, fekete csizmás, illetve fekete kalapot, vörös inget, kék kötényt és fekete csizmát viselő férfi vállukon átvetett rúdon emberfej nagyságú zöld szemekből álló, embernyi két zöld levél között fekete kacsot nővesztő óriási szőlőfürtöt visz.
A pajzs felső élén vörös bélésű, arany szegélyű és rostázatú ezüst sisak található, nyakában arany szalagon arany medállal. A sisakon rubinokkal és zafírokkal ékes ötágú (három levél között két csonkon egy-egy zafír) aranyos korona díszlik. A sisakdísz: két aranyló búzakalász között balról benyúló, vörös undért viselő, vágott jobb kar ezüst szablyát tart. A foszlányok: jobbról kék és ezüst, balról zöld és ezüst.
A pajzs aranya azt az anyagi és szellemi gazdagságot fejezi ki, amelyet a település képviselt és képvisel.
A zöld mező a viruló mezőgazdaságot szimbolizálja, de utal a virágzó külkapcsolatokra és az élő identitástudat fémjelzője is.
A címerkép a község 1808. évi pecsétjéről származik: biblikus történetet idéz. Jozsue kémei Hebron vidékén Eskol (szőlőfürt) völgyéből, hogy bizonyítsák a föld termékenységét "egy szőlővesszőt vágtak fürtjével együtt, és ezt két férfiú egy boton cipelte" táborukba (Nm 13, 23-24). A vallásosság és a kiemelkedő szőlőkultúra mellett talán az is hozzájárult e címerkép kialakulásához, hogy a környéken német szokás szerint "hevenget" készítenek, azaz hosszú botra akasztják hogy sérülésmentesen szállíthassák a tartósításra szánt fürtöket. Egy-egy heveng alakra is, szállítása módjára vonatkozóan is nagyon hasonlít a biblikus képre. Természetesen a helyi borászat és szőlőművelés magas színvonala, a pincészet és palackozás, a szíves vendéglátás szintén kifejeződik ebben a jelképben.
Az óriási fürtöt cipelő két a ma domináns két etnikumot, a németet (kötényben) és a magyart jeleníti meg, a dús aranyozás, amely az ikonok színvilágát idézi, az egykori és ma is itt élő szlávságra utal. A "német" megjelenítése a képen a rendszeresen tartott "pénteki bornap" jelentőségét hangsúlyozza.
A sisak emléket állít a település hősi halottainak és háborús áldozatainak, a reá helyezett korona a nagyközség önigazgatását fejezi ki. A gabona a mindennapi kenyér" biztonságát és nyugalmát szemlélteti, de egyben azt is - amit a fegyveres kar mutat -,hogy ezért nap mint nap meg kell küzdeni. A veres szablyás kéz egyben felidézi a múltból az itt zajlott csata (1687) török feletti diadalát is.
Az ezüst sisakot mintegy menyasszonyi fátyolként közrefogó ezüst foszlányok kifejezik, hogy a település első emlékében női birtokos is szerepel, s ez által a hölgyek, anyák iránti megbecsülést és tiszteletet is sugalmazzák. [1]
++++++++++++
Erdős:
A községek pecséthasználata általában csak több évtizeddel a telepítési mozgalmak után alakult ki. Kövesd megyei viszonylatban is az elsők között volt, ekevasat és csoroszlyát ábrázoló pecsétje már 1720-ból ismeretes. Virágos pecsétjének fő motívuma szintén a termelés megindítására, a földek feltörésére utaló ekevas. Villány pecsétje viszont, melyen hatalmas szőlőfürtöt tartó két férfialak tűnik fel, először 1808-ban bukkan fel.2 [2 Bezerédy 1979. 399-400; 406. – Bezerédy 1987. No. 347-348. – Kövesdre: Erdődy 2011. 40.]
- Irodalom:
Erdős Zoltán: Villány története a kezdetektől 1990-ig. Pécs, 2016. 87.[2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: