Címerhatározó/Vesszős címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Vesszős családok címerével foglalkozik.


zselizi Vesszős[szerkesztés]

Zselizi Vesszős György lovag különítélete - Máté mester alkotása a zselizi templom szentélyében 1380-1393

Vesszős család pecsétje 1404.png Vesszős pecsét 1404.jpg

A Vesszős család címere: kakas a sisakon - sisak-címeres pecsét lenyomata 1404-ből (MOL Dl. 78 596, Zichy oklevéltár V. 371.)

A Vesszős család a Becsei család egyik mellákága volt.

A Becsei család családi jegyzéke (Püspöki Nagy Péter családi táblájának (232.) felhasználásával)

0 Chata (a család első ismert őse)

01 Becsei Imre †1333/34
02 Tövises Tamás feltehetően † utód nélkül
02 Vesszős György a Zselizi Vesszős család alapítója
02 Töttös István a Bátmonostori Töttös cs. alapítója
01 Hartmann †1311 utód nélkül
01 Márk †1311 előtt utód nélkül
01 Egyed 1327 eml.


"A XIV. század elején Zseliz első ismert birtokoscsaládja fokozatosan kihalt. Úgy tűnik, hogy a család végleges elmúlása a Károly Róbert és III. Csák Máté közti harcokkal függ össze.

...

Csák Máté első fegyveres összetűzése az uralkodóval, III. Andrással, 1299-ben történt. A király fegyveres támadást intézett ellene, amelynek vezérévé a Bény nemzetségből származó Kázmért nevezte ki. Ez után az esemény után a bényi család zselizi ágának több férfitagjával, Dénessel, Lászlóval, Becével és Péterrel az oklevelekben többé már nem találkozunk.

Csák Máté a legnagyobb ellenállást 1310 után fejtette ki, melyet Károly Róbert harmadik megkoronázásáról való távolmaradásával jelzett.

....

Nem sokkal ezután, 1322-ben bukkan fel a lévai vár új várnagya, Becsei Imre tárnoknagy, aki egyúttal Bars vármegye főispáni hivatalát is megszerezte. Becsei Imre köznemes származású volt. Mihelyt Károly Róbert Magyaroraszágra jött, szolgálatába állt. A király egyszerű servienséből az ország egyik legvagyonosabb mágánásábá lett. Bars vármegye főispáni tisztségében egyike volt azoknak, akik a Károly Róbertra támadó Zách felicián nemzetségén végrehajtották a vérbosszút. A Képes Krónika híradása szerint Zách felicián Sebe nevű leányát ő fejeztette le a lévai piacon. Halálát 1333-ra vagy 1334-re tehetjük. ... A családi nagybirtok kiépítésére és politikai karrierre való tudatos törekvését fiai a Töttösnek nevezett István és a Vesszősnek nevezett György is örökölték. Atyjuk halála után, 1334-től közösen viselték a lévai várnagy és bars megye főispánja hivatalát. Néhány évvel később már a királyi testőrgárda tagjai "aule regie miles"-ek voltak. Közös előrehaladásuk csak azután kezd egyéni irányt venni, amikor elérték a királyi "főajtónálló mester" méltóságot. Ezzela tisztséggel a királyi tanács tagjaivá lettek. Úgy tudjuk, Töttös mester 1342-től, Vesszős mester pedig 1347-től viselte ezt a tisztséget. Töttös mestert az oklevelek 1343-ban már budai várnagyként említik, de lévai várnagyi hivatalát is tovább viselte. Testvére, Vesszős mester ugyanakkor saskői várnagy lett. Nagy Lajos olaszországi hadjárata előtt, 1346-47-ben még egy közös hivataluk volt: a királyi székhely, Visegrád várának várnagysága.

...

Nagy Lajos király birtokot cserélt velük. A Csepel-szigeti Becse és Pereg, családi birtokuk központja a királyi major szomszédságában feküdt. ... Nagy Lajos király 1347-ben mindezért cserébe három falut adott: Zselizt, amely ekkor ismét királyi birtok volt, Udalt és Mártondot.

...

Atyjuk, becsei Imre Bars megyében fekvő birtokai az új szerzeményű zselizi birtoktömb közelében terültek el. Ezt a birtokot Becsei Imre fiai egyre inkább növelték. ... Becsei Imre fiainak Bars-Hont megyei birtoka mintegy 16, többé-kevésbé egymással szomszédos vagy egymáshoz közel felvő faluból állt. Zseliz ennek az uradalomnak lett gazdasági központja és székhelye.

...

Az itteni uradalom XIV. századi kiterjedése önmagában elegendő arra, hogy a mágnási nagybirtokok közé soroljuk. Ebben a korban az olyan uradalom, amely 10-40 faluból állt, már nagybirtoknak számított. A zselizi uradalom birtokosai ennél sokkalta gazdagabbak voltak. A XIV. és XV. század folyamán Magyarország különböző részein rövidebb-hosszabb ideig mintegy 150 falut birtokoltak. Birtokaik állandó, szilárd magvát körülbelül 50 falu alkotta. Mivel a mágnások sorába tartoztak, rendszerint jelentős országos hivatalokat viseltek.

...

Történetírásunkban többé-kevésbé háttérbe szorul az a tény, hogy a Becseiek eredeti első székhelye tulajdonképpen Zseliz volt. A család későbbi birtokviszonyai és politikai szereplésének következtében előszeretettel emelik ki Töttös István kétségtelenül nevezetesebb utódait, a Bátmonostori családot.

...

Becsei Imre halála után annak három fia: Töttös, Vesszős és a Tövisnek nevezett Tamás 1335-ben egymás közt megosztozott a család ingó vagyonának egy részén. Egyúttal megegyeztek, hogy a fel nem osztott ingóságaikat és az öröklött nagybirtokot közösen fogják használni.

Annak ellenére, hogy a birtok jogilag sohasem lett felosztva, a közös birtokgazdálkodás nyilvánvalóan nem tartott soká. Már 1349-ben arról szerzünk tudomást, hogy Becsei Imre fiainak nagyobbik birtoka, Bátmonostor, Töttös mester két fiának kezén volt. Ez a jogilag nem létező, de a valóságban már végrehajtott birtokfelosztás ekkor még nem nyerte el végleges alakját. Ez is igazolja, hogy Töttös és Vesszős mester gyermekei még nem használtak birtokukra utaló előnevet. Előneveik csupán a XIV. század hetvenes éveiben tűnnek fel. ... Később a birtokelkülönítés kovetkeztében Vesszős és Töttös mesterek unokái megalapítják a Zselizi Vesszős és a Bátmonostori Töttös családot.

...

Sajnos I. Vesszős György mester családja nem örökölte alapítója képességeit. Legkiválóbb fiai, János és Tamás csupán örökségük megtartására voltak képesek. " (Püspöki Nagy 73-79.)

"Az új zselizi gótikus templom építésének időhatárait lényegesen leszűkítik a templom szentélyében fennmaradt freskók. Különösen az I. Vesszős György mester, másként György lovag halálát, illetve különítéletét ábrázoló falkép ad megbízható időmeghatározó támpontot. György lovag nem sokkal 1364 előtt halt meg. A falképet, mint azt annak jobb felső sarkában a kék alapon olvassuk, Margit asszony, György leánya készíttette: " Apjáért, Margit leánya, apja dicső emlékére. " Margit asszonyról 1388-ban szerzünk tudomást, amikor testvérével, Tamással leánynegyede kiadása miatt folytatott pert. Habár nem tudjuk, hogy Tamás mikor tett eleget követelésének, annyi mégis bizonyos, hogy 1393-ban már sikerült túljutnia pénzügyi nehézségein, és rendezte tartozásait. ... Nyilván leánytestvére kívánságát is ez idő tájt teljesítette. A falkép tehát 1388-1393 körül készülhetett. Elhelyezése pedig arra vall, hogy Margit már csak folytatta a korábban megkezdett templomfestést. A falképek eltérő stílusa és a szöveg kézirata alapján Leopold Antal úgy válte, hogy azokat két XIV. századi festő készítette. A György mester különítéletét ábrázoló falképnek a szentélyben való elhelyezése arra is utal, hogy a kegyúri templom építője és a belső tereinek elkészítője a Zselizi Vesszős család volt. A család szomorú végzete - ugyanis Vesszős Tamás két fia, György és János életének 1404-ben bakő pallosa vetett véget - lehetetlenné tette volna a család alapítójának a szentélybeli freskón való ünneplését. Az új birtokos, a Bátmonostori Töttös család ugyancsak nem törekedett volna a Vesszős rokonság kiemelésére. Ezért a templomépítés korát György lovag halála után, de a Vesszős család szomorú végzetének beállta előtti időben kell keresnünk. Az építésre alkalmas idő György lovag fiának, Zselizi Tamásnak kora. Ő pedig 1401-ben halt meg. Így tehát a kegyúri templom építését 1364 és 1401 közt kell keresnünk.

...

Építését ezek szerint I. Vesszős György kezdte volna meg. Ebben az esetben a templomépítés kezdetét vezeklő útja és a halála közt eltelt időre, tehát 1353 és 1364 közé tehetjük. Ha feltevésünk helyes, akkor György mester gyermekeire már csak esetleg az építkezés befejezése és a templom kifestése maradt. Az adott feltételek mellett mindkettőt 1353 és 1393 közé tehetjük.

...

Az ugyancsak a szentélyben található másik falkép 165 cm széles és 190 cm magas. A szentély leckeoldalán, azaz jobb oldalon található, és a Zselizi Vesszős család alapítójának, György lovagnak halálát, illetve túlvilági különítéletét ábrázolja. ...

Gyögy lovag kegyetlen lelkületű ember volt. Saját bevallása szerint Nagy Lajos király olaszországi hadjáratában 250 embert ölt meg, és sok másfajta vétket követett el. Gonosztettei engesztelésére a misztikus középkor leghíresebb vezeklőhelyén, az írországi Szent Patrick-barlangban keresett bűnbocsánatot. A vezeklésről szóló misztikus leírást, "a Magyarországi György lovag vándorlása a tisztítótűzben" és egy másik változatát, "Györgyről, aki az úr 1353. évében Szent Patrick Purgatóriumában járt" már mintegy száz éve ismerjük. Toldy Ferenc, az iratok kiadója még nem tudta azonosítani György lovagot I. Zselizi Vesszős György mesterrel. Ezt csupán Leopold Antal tette meg 1941-ben. Megállapítása - miszerint György lovag és a zselizi földesúr, Vesszős György mester egy és ugyanaz a személy - helyes. Érvelését néhány támponttal szeretnénk kibővíteni. A György lovagról szóló legendákból a következő adatokat emelhetjük ki:

1. A vezeklő György Crisapan ispán magyar mágnás, katona és báró fia volt.
2. Részt vett Nagy Lajos olaszországi hadjáratában, ahol Apulia kapitánya, valamint több vár és város (pl. Bari és Barrisi) várnagya lett.
3. Legifjabb testvére István volt.

Becsei Imréről és családjáról annyit oklevelünk van, hogy a felsorolt részleteket írásos emlékeink adataival azonosítani és bizonyítani tudjuk:

1. György lovag atyja, Becsei Imre valóban főúr volt. Egyike azoknak, akik Károly Róbert trónra kerülése után hirtelen nagy vagyonra tettek szert, és így az ország valódi báróivá lettek. ...

2. Vesszős György mester 1348-ban valóban járt Olaszorsazágban. ... Sőt a Névtelen Minorita Krónikája név szerint is említi őt: "Ama helyen, ahol az ártatlan endre királyt galádul megölték... a király úr a durazzói herceget egy katonája, Becsei Imre fia Vesszős által (1348) január hó huszonharmadikán lefejeztette..."

3. Vesszős György mester testvérét... valóban Istvánnak hívták. Az okiratokban azonban többnyire a közismertebb ragadvényneve, a Töttös szerepel.

....

Vesszős György mesternek 1353-ban szükségszerűen 40-45 évesnek kellett lennie, hiszen 1334-ben már lévai várnagy volt.

....

Unokái, II. Vesszős György és Töttös János - erőszakos cselekedeteikért és gyilkosságért fejezték le őket - jellemüket talán tőle örökölték.

....

A freskó mondanivalója teljesen megegyezik a György lovag pokoljárását leíró legenda 29. fejezetének egyik részletével.

....

Mihály arkangyal - a legenda szerint - György lovagot a szellemek világából visszakísérte a földi világba. Útközben arra intette, hogy éljen példás keresztényi életet. A legendaíró szerint György lovag az angyal javaslatának "hűségesen eleget tett". György lovag utolsó kérése a purgatóriumban szenvedő édesanyja lelkének üdvözítésére irányult.

...

A falkép cselekménye Mihály arkangyal íréretére épül, azonban már György mesterre vonatkozik. Meglehet, hogy a kép rendelője, Margit asszony atyja lelkének üdvözülésében való hitét úgy fejezte ki, mint atyja hite szerint édesanyja lelkével történt. György mester bizonyára elmodta barlangbeli látomásait Mergitnak is, ha pokoljárása ismeretlen leírójának is elbeszélte. A falképen György mester halálos ágyán fekve kileheli lelkét (a szájából kijövő kis emberalak). Körülötte látjuk az egymással pereskedő őrangyalt meg az ördögöt.

....

A Vesszős György különítéletét ábrázoló freskó kultúrtörténeti jelentőségére a Régi magyar drámai elmlékekben már Kardos Tibor is rámutatott. A festmény cselekménye szerinte az égi pört megelevenítő drámai vetélkedés műfajának legrégibb hazai emléke.

....

A György lovag túlvilági utazásáról szóló legenda az erkölcsök és jellemek olyan oldalát világítja meg, amelyet az oklevelekből sohasem olvashatunk ki. Annak ellenére, hogy György lovag megváltoztatta az életmódját, ennek a legendának a segítségével érthetjük meg valójában, miért végezték életüket unokái erőszak és gyilkosság következtében a bakó pallosa alatt.

...

Vesszős Tamás 1401-ben bekövetkezett halála és két fiának 1403-ban vagy 1404-ben történt kivégzése után Zseliz és a hozzá tartozó uradalom átszállott a Becsei család másik ágára - a Bátmonostori Töttös családra." (Püspöki Nagy 81-90.)

  • Irodalom:

Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere. Pozsony, 1976. 75.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


vesszősi Vesszős[szerkesztés]

Vesszősi Vesszős.JPG

Vesszősi Vesszős Gergely 1528. november 1., Bécs I. Ferdinánd nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[1]


Lásd még: