Címerhatározó/Töttös címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Töttös család címerével foglalkozik.


bátmonostori Töttös[szerkesztés]

Töttös pecsét 1461.png

A Töttös család címere: kakas a pajzson és a sisakon - egy 1461-ből származó okirat pecsétjén (MOL Dl. 81 418, Z. X. 134.)

A Töttös család a Becsei család egyik mellákága volt.

A Becsei család családi jegyzéke (Püspöki Nagy Péter családi táblájának (232.) felhasználásával)

0 Chata (a család első ismert őse)

01 Becsei Imre †1333/34
02 Tövises Tamás feltehetően † utód nélkül
02 Vesszős György a Zselizi Vesszős család alapítója
02 Töttös István a Bátmonostori Töttös cs. alapítója
01 Hartmann †1311 utód nélkül
01 Márk †1311 előtt utód nélkül
01 Egyed 1327 eml.


"A XIV. század elején Zseliz első ismert birtokoscsaládja fokozatosan kihalt. Úgy tűnik, hogy a család végleges elmúlása a Károly Róbert és III. Csák Máté közti harcokkal függ össze.

...

Csák Máté első fegyveres összetűzése az uralkodóval, III. Andrással, 1299-ben történt. A király fegyveres támadást intézett ellene, amelynek vezérévé a Bény nemzetségből származó Kázmért nevezte ki. Ez után az esemény után a bényi család zselizi ágának több férfitagjával, Dénessel, Lászlóval, Becével és Péterrel az oklevelekben többé már nem találkozunk.

Csák Máté a legnagyobb ellenállást 1310 után fejtette ki, melyet Károly Róbert harmadik megkoronázásáról való távolmaradásával jelzett.

....

Nem sokkal ezután, 1322-ben bukkan fel a lévai vár új várnagya, Becsei Imre tárnoknagy, aki egyúttal Bars vármegye főispáni hivatalát is megszerezte. Becsei Imre köznemes származású volt. Mihelyt Károly Róbert Magyaroraszágra jött, szolgálatába állt. A király egyszerű servienséből az ország egyik legvagyonosabb mágánásábá lett. Bars vármegye főispáni tisztségében egyike volt azoknak, akik a Károly Róbertra támadó Zách felicián nemzetségén végrehajtották a vérbosszút. A Képes Krónika híradása szerint Zách felicián Sebe nevű leányát ő fejeztette le a lévai piacon. Halálát 1333-ra vagy 1334-re tehetjük. ... A családi nagybirtok kiépítésére és politikai karrierre való tudatos törekvését fiai a Töttösnek nevezett István és a Vesszősnek nevezett György is örökölték. Atyjuk halála után, 1334-től közösen viselték a lévai várnagy és bars megye főispánja hivatalát. Néhány évvel később már a királyi testőrgárda tagjai "aule regie miles"-ek voltak. Közös előrehaladásuk csak azután kezd egyéni irányt venni, amikor elérték a királyi "főajtónálló mester" méltóságot. Ezzela tisztséggel a királyi tanács tagjaivá lettek. Úgy tudjuk, Töttös mester 1342-től, Vesszős mester pedig 1347-től viselte ezt a tisztséget. Töttös mestert az oklevelek 1343-ban már budai várnagyként említik, de lévai várnagyi hivatalát is tovább viselte. Testvére, Vesszős mester ugyanakkor saskői várnagy lett. Nagy Lajos olaszországi hadjárata előtt, 1346-47-ben még egy közös hivataluk volt: a királyi székhely, Visegrád várának várnagysága.

...

Nagy Lajos király birtokot cserélt velük. A Csepel-szigeti Becse és Pereg, családi birtokuk központja a királyi major szomszédságában feküdt. ... Nagy Lajos király 1347-ben mindezért cserébe három falut adott: Zselizt, amely ekkor ismét királyi birtok volt, Udalt és Mártondot.

...

Atyjuk, becsei Imre Bars megyében fekvő birtokai az új szerzeményű zselizi birtoktömb közelében terültek el. Ezt a birtokot Becsei Imre fiai egyre inkább növelték. ... Becsei Imre fiainak Bars-Hont megyei birtoka mintegy 16, többé-kevésbé egymással szomszédos vagy egymáshoz közel felvő faluból állt. Zseliz ennek az uradalomnak lett gazdasági központja és székhelye.

...

Az itteni uradalom XIV. századi kiterjedése önmagában elegendő arra, hogy a mágnási nagybirtokok közé soroljuk. Ebben a korban az olyan uradalom, amely 10-40 faluból állt, már nagybirtoknak számított. A zselizi uradalom birtokosai ennél sokkalta gazdagabbak voltak. A XIV. és XV. század folyamán Magyarország különböző részein rövidebb-hosszabb ideig mintegy 150 falut birtokoltak. Birtokaik állandó, szilárd magvát körülbelül 50 falu alkotta. Mivel a mágnások sorába tartoztak, rendszerint jelentős országos hivatalokat viseltek.

...

Történetírásunkban többé-kevésbé háttérbe szorul az a tény, hogy a Becseiek eredeti első székhelye tulajdonképpen Zseliz volt. A család későbbi birtokviszonyai és politikai szereplésének következtében előszeretettel emelik ki Töttös István kétségtelenül nevezetesebb utódait, a Bátmonostori családot.

...

Becsei Imre halála után annak három fia: Töttös, Vesszős és a Tövisnek nevezett Tamás 1335-ben egymás közt megosztozott a család ingó vagyonának egy részén. Egyúttal megegyeztek, hogy a fel nem osztott ingóságaikat és az öröklött nagybirtokot közösen fogják használni.

Annak ellenére, hogy a birtok jogilag sohasem lett felosztva, a közös birtokgazdálkodás nyilvánvalóan nem tartott soká. Már 1349-ben arról szerzünk tudomást, hogy Becsei Imre fiainak nagyobbik birtoka, Bátmonostor, Töttös mester két fiának kezén volt. Ez a jogilag nem létező, de a valóságban már végrehajtott birtokfelosztás ekkor még nem nyerte el végleges alakját. Ez is igazolja, hogy Töttös és Vesszős mester gyermekei még nem használtak birtokukra utaló előnevet. Előneveik csupán a XIV. század hetvenes éveiben tűnnek fel. ... Később a birtokelkülönítés kovetkeztében Vesszős és Töttös mesterek unokái megalapítják a Zselizi Vesszős és a Bátmonostori Töttös családot.

...

Sajnos I. Vesszős György mester családja nem örökölte alapítója képességeit. Legkiválóbb fiai, János és Tamás csupán örökségük megtartására voltak képesek. " (Püspöki Nagy 73-79.)

  • Irodalom:

Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere. Pozsony, 1976. 75.


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Lásd még: