Címerhatározó/Udvard címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Udvard címerével foglalkozik.

---

Udvard város rekonstruált címere

Felvidéki település.

A falu egykor mezőváros, s az Udvardi járás székhelye volt: 1429. október 2-án kapott városi rangot „Vásári Possessio Nagy Udvard" néven. A városi pecsétet, címert és oklevelet Garay Miklós nádor adta át a község elöljáróságának.

Udvard hajdan virágzó város volt, vámszedési joggal, 1441-től pedig pallosjoggal is rendelkezett. Az Udvardi járás községei ugyancsak szépen gyarapodtak. Fényes Elek azt is feljegyezte Udvardról, hogy műve írása idején (1848) a Zsitva-parti Szent Márton-halmon még látni lehetett egy régi zárda (kolostor) és egy nagyobb épület — nyilván az egykori királyi kúria — maradványait, s hogy Tamás érsek 1309-ben ide hívta össze azt a nemzeti zsinatot, amely eldöntötte, hogy hazánkban és a katolikusoknál Urunk felséges megtestesülésének emlékére a harangokat reggel, délben és este megszólaltatják.

A török megszállás idején, mivel közel esett Érsekújvárhoz, Udvard és a többi járásbeli település is nagyon sokat szenvedett. Éppen az 1580-ban török elleni végvárként felszentelt Érsekújvár közelsége okozta, hogy Udvard fokozatosan veszített jelentőségéből, s a 18. század végére megszűnt város lenni. Az Udvardi járás egyes hivatalai századunk elején fokozatosan átkerültek Koltára, Perbetére, majd Ógyallára. Az első Csehszlovák Köztársaság idején, 1923-ban az Udvardi járás teljesen megszűnt. Az újonnan létesített Ógyallai járáshoz tartozott Udvard is egészen 1949-ig, amikor is az Érsekújvári járáshoz került.

• Irodalom:

A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

• Jegyzetek:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó