Címerhatározó/Temesváry címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Temesváry családok címerével foglalkozik.


Temesváry 1735[szerkesztés]

Temesváry András.JPG

Temesváry András 1735. augusztus 16. III. Károly nemesség és címer általa: felesége Mártonosy Anna Mária, gyermekei János, József, András, Anna Mária

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/923

[1]


Temesváry 1811[szerkesztés]

Temesváry címer, 1811.png

Temesváry Mártonnak, a tiszántúli kerületi tábla jegyzőjének I. Ferenc címereslevelet adományozott 1811. június 14-én Bécsben, amit Váradolasziban 1812. február 1-én Bihar vármegye közgyűlése hirdetett ki.600 [600 MUO 224.] Bejegyezték a Királyi Könyvekbe is.601 [601 LR. LXIII. k. 101-105.]

A könyv alakban kiállított oklevélen602 [602 Hártyakötésének szélein növényi indák futnak körül, fedő- és hátlapjának közepén fekete urna látszik. A borítók összekötözésére piros és zöld szalaggal látták el. Borító: 275x342 mm., lapok: 265x342/címerfestmény: 187x152 mm.] – amelyet I. Ferenc, gróf Koháry Ferenc, valamint báró Perényi György hitelesített kézjegyével – vörös-fehér-zöld zsinóron lévő teljesen ép vörös viaszpecsét függ, amelyet fatok véd.

Arany keretbe tájképet festettek, az előtérben vörös-fehér márványlapokkal sakktáblaszerűen lerakott tér, középen fent a Szent Koronával fedett barokkos kialakítású magyar kiscímer látszik. A szöveg is szemléletesen leírt címer: „Álló katonai pajzs ezüst mezejében tegzes magyar férfit mutat, zöld puszta felett állva, tengerkék ruhába és sárga csizmába öltözve, bal oldaláról arany markolatú szablya lóg le, jobb kezében íjra helyezett nyilat tart, baljával pedig íját jobbra megfeszíti. A pajzsra rostélyos vagy nyílt koronás tornasisak támaszkodik, lila bélésű, arannyal futtatott nyaklánccal és nyakékkel, ferdén jobbra elhelyezve, a nemesek számára engedélyezett szokásnak megfelelően, a koronára könyökben hajlított kar nehezedik, pajzsbeli színű, markában a föld felé irányuló nyilat tart. Innen és onnan ezüst és tengerkék sisaktakarók vagy szalagok a pajzs széleit szelíden körülfolyják és a pajzs mindkét szélét illően és szépen díszítik.”603 [603 „Scutum videlicet militare erectum exhibens in argentea area virum Ungarum pharetratum, super solo prasino stantem, caeruleo amictu et flavis cothurnis indutum, pendente e sinistro latere framea aureo capulo ornata, dextra manu sagittam arcui impositam tenentem, sinistra vero ipsum arcum dextrorsum intendentem; Scuto incumbit galea tornearia coronata, clatrataque, seu aperta, purpura suffulta, auro reducta, torque ac monili circumducta, sita pro more ad dextram obliquo nobilibus concedi solita, coronam premit ad cubitum brachium scutarii coloris vola sagittam in terram propendentem tenens; laciniis seu lemniscis hinc ac illinc argenteis et caeruleis utrumque scuti latus venuste ac decenter exhornantibus.”]

A család további sorsáról nincsenek információink, az oklevél egyszerű másolata604 [604 MNM címereslevelei. 7. k. 189.] mellett az eredetiről is tudósított Herpay Gábor.605 [605 Herpay Gábor: Debrecen Szab. Kir. Város Levéltára Diplomagyőjteményének regesztái. Debrecen, 1916. 13. sz.][2]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 115-116. (PhD értekezés) [3]


  • Külső hivatkozások:

Rövidítések


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs