Címerhatározó/Tallián címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Tallián család címerével foglalkozik.


vizeki Tallián nemes és báró[szerkesztés]

Tallián Ádám és Fiáth Borbála házassági címere Vasegerszegről, 1733
Vizeki Tallián címer.png

Tallián (vizeki nemes és báró).jpg

Somogy vármegyéből származik; előnevét a Sopron megyei Vizekről (Vizenek) írja. A család régi oklevelei elpusztulván, Tallián János és gyermekei Miklós, Gergely, György, Ilona férj. Marossy Mihályné, úgyszintén János atyjának fivére és gyermekei Pál, Vitus János és sógoruk Mylosits gyermekei 1610 január 1-én nyertek II. Mátyás királytól új címeres nemeslevelet Vizeki előnévvel. A nemességszerző János fiai közül Gergely és György terjesztették tovább a családot. Gergely fiai: Gergely és Ádám külön ágak alapítói. Tagjai közül János Pál a hétszemélyes tábla nyugalmazott bírája, a II. osztályú vaskoronarend lovagja 1876. február 7-én osztrák bárói, 1897-ben magyar bárói rangot nyert »Bélaházi« előnévvel. Torontál vármegyébe András (†1876, Törökkanizsa) telepedett le és 1866 február 17-én hirdettette ki nemességét. Fia Béla (szül. 1851.) 1880-ban Torontál vármegye szolgabírája, főjegyzője, majd alispánja, 1886-tól Somogy, majd 1892-ben Békés és Csongrád vármegye főispánja, a képviselőház volt alelnöke (1899-1903.), majd földmívelésügyi miniszter (1903-1905.), 1902-ben a szerb nemzeti egyházi kongresszus királyi biztosa, valóságos belső titkos tanácsos, a Szent István rend kiskeresztese, a szerb királyi Takovarend nagy keresztjének és az arany koronás érdemkeresztnek tulajdonosa. 1896 óta a törökkanizsai kerület országgyűlési képviselője. 1911 dec. 24-én magyar bárói rangot nyert, örökös főrendiházi tagsági joggal; 1885-ben Varadiai Baich Máriával lépett házasságra. Jelenleg Törökkanizsán birtokos. Címer: kékben, zöld halmon, veres ruhás mellvértes, sisakos vitéz, jobbjában veres keresztes fehér zászlót tartva. Sisakdísz: veres keresztes fehér zászló. Takarók: veresezüst-kékarany.

+++++++

Gőzsy:

Régi nemesi család, melynek elsősorban Somogy, Sopron, Vas, Veszprém, Pest és Borsod megyékben voltak birtokaik. Csánki Dezső, a századelő neves történésze „Somogy egyik legkiválóbb, legragaszkodóbb famíliájaként, a közigazgatás oszlopos szerepvivőjeként" jellemezte őket. Vizeki Tallián János és unokatestvérei 1610-ben nyertek címerújítást II. Mátyás által. A XVIII. században jelentős részt kaptak a Perneszy család örökségéből, és ettől az időszaktól datálható közigazgatási szerepvállalásuk. Tallián Béla somogyi főispán 1903-1905 között földművelésügyi miniszter is volt. Megyénkben többek között Adandón, Bálványoson, Bolháson, Mérőn, Osztopánban voltak birtokaik.

A család címere: kék kerektalpú pajzsban zöld mezőn vörös ruhát, zsinóros fekete csizmát, barna mentét, mellvértet és sisakot viselő férfi áll, oldalán kard lóg, jobbjával fehér zászlót tart, melyen máltai kereszt látható. Az üvegablakon kissé stilizálva, jobbra van fordítva a címeralak. A pajzs feletti rostélyos sisak koronáján szintén a máltai keresztes fehér zászló leng, mely az egyik ősnek a szent földön történt katonáskodására utal. A takaró jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany.[1]

  • Irodalom:

Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 76-77.[2] Külső hivatkozások:

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs