Címerhatározó/Szvetics címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Szvetics család címerével foglalkozik.
nemesságodi Svetics
[szerkesztés]
"Szvetics Jakab 1703-ban született Kőszegen. 1781-ben halt meg Iváncon.
Nemesi származású családja az előző században költözött a Tótságból (ma: Szlovénia) a városba [Kőszegre]. Szvetics család (Nemes-Ságodi) Zala megyei nemes család volt. Nemes-Ságod helységről, mint ősi részbirtokáról vette előnevét, Eredét nézve valószínűleg Szlavóniából származhattak, ahol Pozsega megyében éltek, de a család megtalálható volt Somogy és Vas megyékben is. Tagjai közül többen viseltek megyei hivatalt.
Szvetics Jakab nagyapja evangélikus magyar iskolamesterként és templomatyaként működött, de városbírói tisztséget is ellátott, sőt országgyűlési követ is volt. Apja és József nevű féltestvére is igazgatta a várost. Jakab jogot tanult, 21 éves korában az akkor Kőszegen elhelyezett Dunántúli Kerületi Tábla ügyvédjeként kezdte pályáját. 1738-ban a tábla ülnöke, vagyis bírája, akit az uralkodó 1743-ban az országos jogkörű Királyi Tábla ülnökévé nevezett ki. 1748. augusztus 30-án királyi jogügyigazgatóvá emelték, ebben a posztjában szerezte első birtokait. Folyamatosan lépett előre a ranglétrán, 1750 és 1765 között Bécsben udvari kancelláriai tanácsos, 1765-től 1768-ig Pest vármegye főispánja. 1765-ben a legmagasabb magyarországi bírói posztot tölthette be, a Királyi Tábla elnöki székébe ülhetett. Ezzel a személynöki címet is megkapta, amely jogosította az uralkodó távollétében az országgyűlés alsótáblája üléseinek vezetésére. Igaz ezekben az években Mária Terézia nem hívta össze az országgyűlést. Ennek ellenére a legrangosabb és legmagasabb közéleti poszt volt, amit kőszegi születésű személy valaha betölthetett. 1765-ben megkapta a Szent István Rend lovagja kitüntetést. Nyugalmazása alkalmából az uralkodónő grófi címmel jutalmazta.
A királyi személynök a rendi Magyarország legnagyobb köznemesi méltóságának számított. A királyi tábla elnökeként a királyt személyesítette meg. A cím a középkori időket idézi, amikor a király még maga bíráskodott. A királyi személynök a tekintélyes középnemességből került ki. A felemelkedés egyik lehetősége volt, sokan kerültek közülük a főnemesek soraiba. A királyi személynökök családjai közül Szvetics Jakabéról tudjuk a legkevesebbet. A család Vas vármegye Tótsági járásából, Muraszombatról ered. Ma a tótság egésze Szlovén. A Muraszombati uradalmat a XVII.század fordulóján szerezték meg a Batthányak. Az uradalom fellendülésében szerepet játszott a marhakerskedelem, aminek útvonalába esett. Az uradalom kisebb birtokokat bérbe adott, így Lobkovitz Poppel Éva gyermekei nevében az uradalomhoz tartozó Szombatfát bérbe (zálogba) adta Nádasdy Darabos Erzsébetnek.
1608.március 13-án Szombathelyen Vas vármegye közgyűlésén kihirdette a II.Mátyás király által Szvetics Miklósnak és feleségének Sélley Magdának és fiának Gergelynek adott címeres nemesi levelet. A nemeslevél sorsáról semmit nem tudunk. 1733. évi Vas vármegyei nemesség igazolásakor Szvetics Jakab megyei aljegyző a birtokos nemesek között szerepel. A címert ismerjük. A családi címer, az utolsó családtag Szvetics Jakab (nem a személynök) 1808-ban kelt kamarási ősfáján látható. Kék mezőben zöld dombon jobbra fordult páncélos kar görbe kardot tart, amelyre török fő van tűzve a címeralakot a pajzs felső jobb sarkában hold bal sarkában pedig hatágú aranycsillag kíséri. Takarók: Kék-arany, vörös-ezüst. A Kamarási ősfán a címer alatt „Virtute et Labore” feliratú szalag van.
A családról tudjuk, hogy az 1726.évi nemesi összeíráskor, Jakab és József részt vett a nemesi felkelésben, fizette a taxát. a kőszegi lakosok kérésére a tanúvallomást Muraszombaton az ősi földön tartották, amelynek során Vas vármegye kiküldött szolgabírája és esküdtjei előtt több öreg ember azt vallotta, hogy a néhai Szvetics Gergely (a címszerző fia) Muraszombaton nemesi szabadságban élt, két fia volt András és István. András Kőszegre ment, ahol a város főbírájává vált. Két fia volt János és István. István Muraszombaton maradt. Szvetics István vasi táblabírót volt. Lánya 1713 és 1770 között élő birtokos Vasdényey Miklós felesége Szvetics Mária volt. Istvánnak fia is volt. de nevét nem ismerjük viszont 1754-es országos nemesi összeírásban muraszombatin lakosként összeírt Szvetics János és Zsigmond valószínűleg a fiai lehettek. Ezen az oldalon kihalt a család, a 19.sz nemesi összeírásokban nincs nyomuk.
A tanúvallomásban szereplő András a címeres levelet szerző Miklós unokája, Gergely fia Kőszegre ment lakni. Szvetics András 1645-ben malmot vett Kőszegen a gróf Széchy családtól. 1658-ban Vas vármegye igazolta nemességét. András kőszegi főbíró és felesége Héra Éva a Vas vármegyei Doroszlón 1000 ft 8 jobbágytelket zálogba vett gróf Széchy Pétertől. 1639 jún.13. vette el Héra Mátyás lányát, Évát. János 1650. december 17-én János, Mária Anna pedig 1653-ban Mária Anna született. Mária 1674-ben Ujváry András felesége lett Kőszegen. Özvegy sorra jutását követően a nemes Erdős János felesége lett., aki kőszegi főbíró. A feleség meghalhatott, mert Erdős felesége 1691-ben már Fodor Judit volt.
Szvetics János (1650-1706) 1650, december 17.-én született Kőszegen. 1687-ben Vas vármegye esküdtteként Benők Istvánnal együtt Felsőlendván tartott hivatalos vizsgálatot. 1691-ben társával ellentmondtak a kőszegi szenetátornak. János később Kőszeg főbírája lett, majd a kurucok betörésekor 1706-ban elesett Kőszegnél. Első felesége Benők István lánya, Benők Erzsébet (†1692) volt, akit 1675. február 14-én vett feleségül. Három lányuk közül ketten érték meg a felnőttkort. János 1692. október 5-én vette feleségül Meskó Évát. Meskó Jakab és Milosics Zsuzsa lányát, Fekete István özvegyét. Több gyermekük is született. Erzsébet nevű lányuk Palocsay János József kőszegi főbíróhoz ment nőül.
Az ifj. Szvetics Jakab (1703-1781) 1703. szeptember 1-jén született Kőszegen, 1731-ben már a város főjegyzőjeként láthatjuk viszont. Az 1733. megyei összeírásban már megyei aljegyzőként szerepel. 1737-ben megyei főjegyző, 1738-ban a kőszegi kerületi tábla ülnöke, majd bírája. 1738 királyi táblabíró. 1748-ban királyi jogügyigazgatóvá ( a Szent Korona ügyészévé) nevezték ki. egyidejűleg udvari tanácsos is volt. A kihalt nemesi családok birtokainak királyra való visszaszállására ügyelt. Érdemeire való hivatkozással pár birtokot a királlyal magának is adományoztatott. 1765-ben király személynök, ebben az évben az uralkodó a Szent István Rend vitézei közé választják 1779-ig vagyis 76 éves koráig viselte hivatalát. Lada Mária Rózát (1717-1792), Lada György és Erdős Zsófia lányát.(másodfokú unokahúgát), 1730-ban vette feleségül. Gyermekeik, Szvetics Mária Zsófia 1744 március 14-én született Kőszegen, Sigray Károlyhoz ment férjhez. 1780. április 14-én kelt oklevélben Mária Terézia grófi rangra emelte Szvetics Jakabot, feleségével, és lányukkal és vejével együtt. A grófi címerük egyezik a nemesi címerrel. Pajzstartóként két aranyoroszlán van. Szalagon a következő felirat található „Constancie et Fidelitate”. Az 1779 óta nyugalmazott királyi személynök 1781 július 11-én Vas vármegyei Iváncon veje birtokán halt meg. Feleségét Lada Máriát 1792 március 28-án Kőszegen érte a halál. Jakabbal és lányával kihalt Szvetics grófi ág.
A gróffá lett Jakab bátyja Szvetics József (1696-1762) 1696-ban született Kőszegen. Kőszeg főbírója volt. 1754-es nemesi összeírásban is szerepel a neve. Krukovics Erzsébetet (1704-1786) 1721-ben vette feleségül. Józsefet Kőszegen 1762. január 30-án érte a halál, míg feleség 1786 szeptember 29-én halt meg. Lányuk Szvetics Mária, fületinczi Keltz Józsefné, fiaik, Szvetics Mihály és Szvetics Ignác. Mihály 1768-ban meghalt. Ignác Kőszegen 1738 augusztus 18-án született. A pécsi káptalan jegyzőjeként 1763-ban Szvetics Ignác nősült meg, spanyol nemesi lányt vett nőül. 1770-ben udvari kamara titkára, két fia volt Ferenc és Jakab. A nagyobbik Ferenc meghalt. Szvetics József fia, Szvetics Ignác bátyja, Szvetics Mihály (1727-1768). Rábahidvégen 1760. augusztus 3.-án vette el pókafalvi Póka Klárát (1734-1811), pókafalvi Póka Gábor és eörsi Eörsy Krisztina lányát, lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757-1832), királyi tanácsos, zalai alispán anyai nagynénjét. Öreg korára, a gyermek nélküli özvegy Szvetics Mihályné Póka Klára, nővéréhez, Sümeghy Ferencné Póka Mariannához (1728-1797) költözött Alsóbagodra, ahol végül el is hunyt 1811-ben. 1798-ban Szvetics Jakab, Ignác fia, József unokája eladta nemesságodi birtokát Egényi Ferencnek. Majd Kőszegen élt, egészen 1848.január 28-án bekövetkezett haláláig, amikor is hét generációt követően kihalt a Szvetics család." (Talking Houses, Kőszeg [1])
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: