Címerhatározó/Szomor címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Szomor család címerével foglalkozik.
Szomor 1742-1847-ig időnként 2—15, 1848.12, 1910. 6 ref. család. Címeres nemeslevelét III. Ferdinánd király 1650. febr. 15. ajándékozta G er-gelynek és rokonainak, a haza és a király irányában szerzett érdemeikért, melyet még azon évi július 6-án Komárom megyén hirdettek ki. Gergely, ki jobbágy létére már előbb több községben bírt, nemsokára 1656. Vasmegye táblabirájává esküdött fel, a hol a család ősi birtokai feküdtek.
A háborús viszontagságok következtében a nemességszerzők és utódaik ezután részint Baranya, Komárom, Vasmegyék helységeibe, részint Lovasberénybe, Halasra és Vásárhelyre stb. származtak el. Egyet közülök a rácok öltek le, a kinek özvegye kiskorú fiával, Máté val, együtt Vásárhelyre költözött 1703., hol Zsarkó Mihály nagy gazda vette el. Ez utóbbi fiú itt halt meg 1783-ban.
A családtagok nagyobb része ekkor s később is Bánfán, Szentlórincen, Szentgyenesen, Kecskeméten, Lovasberény-ben és Pesten stb. lakott. A cs. nemességét Csongrádmegye 1798-ban, Pestmegye 1799-ben ismerte el. Máté helybeli unokái István és Ferenc. Utóbbik 1784. város gazdája, 1793—1802-ben igen érdemes főbiró. Péter csongrádinegyei esküdt 1820., ki Szomor községet és Szomotor felét megnyerte, József számvevő 1829., ispán 1835—6., főpénztárnok 1843—5., azontúl megvei táblabíró, m.h. 1854. 66 é., *La j os 1824-1872. és Imre ügyvédek. Utóbbik törvényszéki biró és a ref. egyház főgondnoka is, m.h. 1893. 72 é., neje Demény Júlia. e. a.-nya 319 k. Gyermekeik, Ilona Angyal Józsefné m.h. 1900., *Dezső jogtudor, a ref.- egyház önzetlen lelkű, érdemes ügyésze, th. biz. tag sz. 1864. Említendők még Imre borbély 1910. és *M i h á I y, ki nejével Hódi Katalinnal együtt az egyháznak 2000 k. a.-nyt tett 1902- 4. A kecskeméti ágból valók", Máté ügyvéd 1796. és János kincstári ügyész, birtoka Tótbala 1793., egyiknek leánya Kis A.-né, Lajos 1824—72. hites ügyvéd. [1]
- Irodalom:
Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története. V. KÖTET, A KÖZMIVELŐDÉS TÖRTÉNETE 1526-1848. MÁSODIK RÉSZ. Hódmezővásárhely, 1913. (reprint: Tótkomlós, 2001.)[2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: