Címerhatározó/Szirányi címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Szirányi család címerével foglalkozik.


Öttömösi Szirányi[szerkesztés]

Sziranyi.jpg

A Szirányiak családi feltevés szerint az olasz Sirani család egyik tagjától származnak aki Magyarországon a 17. század végén (Giovanni Andrea Sirani Bologna és Venezia 1610-1680 [Rietstap]) telepszik le. A család Nyitra megyében honos és Szirányi József és családja kap címeres nemeslevelet Öttömösi előnévvel I. Ferdinánd magyar királytól 1840.12.10. Az 1840. címeres-nemeslevél érdekes, ugyanis a család már a 18. és a kora 19. századokban mint magyar nemes család dokumentált: "nemes Szirányi János Pest 1783. gymnázium Léva, a Pozsonyi-i Jogakadémia hallgatója 1836. [Szent István Társaság Évkönyve [1874]: 402]) és Nyitra megyében 1841. Szirányi József igazolt mint nemes (Nyitra vármegye), valamint már 1739. földbirtokosok a Csongrád megyei Öttömös-ön (Szeged Városi Levéltár). A család ágai földbirtokosok Nyitra (Csetnek, Czabaj, Tardoskedd) és Bars (Gesztőd [Hosťovce], Nagy és Kisherestény, (Néver) megyékben. Szirányi Sándor, az 1840. nemességszerző József egyik fia, országos hírű szarvasmarha és juhtenyésztő mintagazdasággal Kis- és Nagy-Herestényen (Borovszky, Nyitra, Bars). Szirányi Béla [Adalbert] 1874.01.24. kap személyes címeres nemeslevelet ugyancsak Öttömösi előnévvel I. Ferenc-Józseftől (Österreichisches Saatsarchiv Nr. 1873/74). A család több kastély birtokosa, pl. a Pusztahatár-Béládi kastély, mely néhány kilométerre Nyitrától (Nitra, Beladice-Pustý Chotár) található (a kastélyt a Jesenský család építtette 1820 körül, majd az Öttömösi Szirányi családé, később báró Lindelof Henrik vásárolja meg). A 20. század elején a családnak palotája van Pozsonyban (Schrödl). nota bene: Magyarországon vannak más Szirányi nevű családok, pl. az osztrák nemes Stanzel család mely Tirolból vándorolt be és 1939. változtatja nevét Szirányira, egy Szirányi család amely a német Ringenbach-ról magyarosítja nevét, valamint a körmöcbányai Schultz család mely ugyancsak a 1930-as években magyarosítja nevét Szirányira.

  • Irodalom:

Baross Károly, Magyarország földbirtokosai. Budapest: Hungaria, 1893. 179, 202, 329, 463, 485, 519.

Bóna, Gábor, Kossuth Lajos kapitányai. Budapest: Zrinyi, 1988. 734-35.

Borovszky Samu, szerk. Magyarország vármegyéi és városai (Bars). Budapest: Apollo, 1903. 37-38, 54-55, 236-38, 243, 437, 486, 549.

Frank, Karl Friedrich von, Alt-Österreichisches Adels-Lexikon. Wien: Selbstverlag, 1928. I. 309.

Illésy János, Pettkó Béla, Királyi könyvek 1527-1867. Budapest, 1895. 211.

Kempelen Béla, Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-32. X 191.

Kőszeghi Sándor, Nemes családok Pestvármegyében. Budapest: Hungaria, 1899. 159.

Krisch, Jenő, szerk. Szepesiek címtára. A trianoni Magyarországon élő szepesiek betürendes és szakcímtára. Budapest: Szepesi Szövetség, 1931. 171.

Rédei Ferencz, Elek Emil, A magyar földbirtok 1903. Budapest: Pátria, 1903. 27, 35, 78, 82, 128, 132, 153, 185, 188, 195, 221, 324, 325, 327, 328.

Rietstap, J.B., Armorial Général. Gouda, 1887.

Rietstap J.B. Illustrations to the Armorial Général. London, 1967.

Svoboda Johann, Die Theresianische Militär-Akademie zu Wiener-Neustadt und Zöglinge von der Gründung der Anstalt bis auf unsere Tage. Wien: Kaiserlich-Königliche Hof und Staatsdruckerei, 1894 (I); 1897 (III).

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

A Zepetneki Tötösy család adattára [1]


Rövidítések


Lásd még: