Címerhatározó/Szeverin vármegye címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Szeverin vármegye (avagy Szörény vármegye) címerével foglalkozik.
Az 1767–1779. években „Horvátország, Szlavonia és Dalmáczia báni tanácsa” kormányozta az országot, még pedig eredményesen. Később azonban a horvát rendek és a magyarok izgatásai következtében e tanácsot eltörölték s Horvátországot a magyar helytartó-tanács hatáskörébe vonták. 1776 február 14-én a királynő visszaadta Horvátországnak az osztrákok bírta tengermelléket s ebből lett Szörény, az új vármegye, mely a régi Vinodol vármegye terűletét foglalta magában s Fiume volt főhelye. A tengeri város azonban követelte, hogy válaszszák el Szörény vármegyétől. Kivánsága teljesűlt s autonom közigazgatást nyert (separatum corpus coronae).[1] ........
1765: kérték a horvát rendek Mária Teréziától (ur. 1740-80), hogy a Tengermelléket vonják ki a →határőrvidék igazgatása alól, s állítsák vissza →Vinodol vármegyét. 1777. IX. 5: rendelettel létre is hozták →Szeverin megyét, melyet II. József (ur. 1780-90) rendelettel 1786: megszüntetett.[2]
Amikor 1776. II. 14: Mária Terézia (ur. 1740–80) visszaadta Horvát Szlavóniának az osztrákok bírtokolta tengermelléket, azon szervezték a régi Vinodol helyett, tört-i félreértésből Szörény-nek nevezett új vm-t, melynek Fiume lett székhelye, amelyet a város követelésére elválasztották Szörény vm-től és (separatum corpus coronae-ként) önkormányzatot kapott.[3]
......
Mária Terézia 1778. április 10-én a tengeri kereskedelem elősegítésére megalapította a rövid életű Szeverin vármegyét. A „magyar nemzet érdekén őrködő” és a kereskedelem addigi kikötőkben szűkölködő állapotán változtatni kívánó uralkodónő módosítva a fennálló helyzeten, a környező területekből létrehozza az új Szeverin vármegyét, szabályozza annak jogi helyzetét és megállapítja (a Királyi Könyvbe is befestett) címeres pecsétjét: "„Álló, vízszintesen, avagy horizontálisan vágott, felső részén pedig cölöpösen két részre hasított pajzs. Első része nagyrabecsült Horvátországunk ezüsttel és vörössel sakkozott címerét mutatja. Második része az igen kedves és évszázadok óta virágzó székhelyi Majláth-családnak – amelyből ezen említett Szeverin vármegyének a mi királyi gondoskodásunkból az első főispánja és igazgatója lett – a jelképéből vett, tengerszínnel megfestett mezőben ezüst horgony, amelyet keresztben elhelyezett arany markolatú tőr és levágott olajág díszít. A pajzs alsó, kék mezejében pedig a Szeverin vármegyében felállított királyi kikötő felidézésére a király tengeri kereskedelmi hajója látszik igen magas fehérlő sziklák vagy sziklás hegyek között, kifeszített, fehér, zöld és vörös magyar színűre festett vitorlákkal, a hajó bal szélére tűzött kis vörös lobogóval, amely a keresztet és a négy magyar folyót mutatja. Ezen nagy pajzs közepén egy másik, kisebb, arany, szívpajzsnak nevezett áll, ezen különleges legkegyelmesebb engedményünkből a legfelségesebb császár, a mi igen kedves fiúnk és a mi nevünknek a kezdőbetűi – J II M T – tűnnek szembe. Ugyanazon nagyobb pajzsra közönséges arany korona támaszkodik. A pajzstartók szerepét egyik oldalról arany oroszlán, a másik oldalról természetes színű sas töltik be, amelyek fejüket a pajzstól elfordítják.A pajzsot pedig az a felirat vagy felírás látszik körülvenni: SZEVERIN MEGYE PECSÉTJE."1 [1 „Scutum videlicet erectum, horizontaliter seu transversim sectum ac superiore quidem parte palariter bipertium. Pars prima exhibet tesselas antelati regni nostri Croatiae argento et minio stratas, pars secunda a digmate pervenustae et a saeculis florentis familiae Majláth de Székhely, ex qua nimirum rementionato huic comitatui Szeverinensi de providentia nostra regia primus obtigit supremus comes et moderator, refert in area cyano tincta anchoram argenteam, pugione aureo fulgente capulo et viridi ramo olivae decussim inscriptis ornatam. Pars demum scuti inferior coerulea ad allusionem portus regii in comitatu hocce Szeverinensi constructi cernitur inter praealtos candicantes scopulos seu montes petrosos commercialis maritima navis, expansis velis, albo, viridi et rubro coloribus Ungaricis tinctis, extremitati navis sinistrae infixo minuto vexillo rubeo, crucem et quaternos fluvios Hungaricos referente. In centro maioris huius scuti continetur aluid minus, pectorale dictum scutum aureum, de peculiari clementissima concessione nostra inicialibus augustissimi imperatoris filii nostri carissimi et nostri nominum J. II. M. T.conspicuum. Eidem huic scuto maiori incumbit corona vulgaris aurea. Telamonum vices obeuntibus hinc leone aureo, illinc aquila nativi coloris, capitibus a scuto aversis, sigillum vero ipsum haec epigraphe seu superinscriptio SIGILLUM COMITATUS SZEVERINENSIS circumdare visitur.” – Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii – 51. k. 47–49. (pecsétábra: 47. – az irat kiadása: Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címereslevelei. VI. S. a. r. Czobor Alfréd. Bp., 1940. [A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek 6.] 26. [35. sz.]). A címer ábráját (pecsét és a háttérül szolgáló szőnyeg nélkül) közli: Csáky Imre: A magyar királyság vármegyéinek címerei a XVIII–XIX. században. Bp., 1995. 150.]
II. József a kerületi rendszer kialakításával minden addigi igazgatásszervezeti állapotot felülírt, s feloszlatta Szeverin vármegyét is.
Ezen hajózászló alapján tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy a piros-fehér-zöld, a három magyar nemzeti szín együttes használata, azaz a magyar trikolór kialakulása megelőzi a francia vörös-fehérkék színek, a francia trikolór kialakulását.17 [17 A holland és a szláv trikolór is régebbi, mint a francia.] Magyarországot és a magyarságot szimbolizálta, s hosszú ideig nem hordozott Habsburg-ellenes tudattartalmat.
.....
1886-ban a határőrvidék mint közigazgatási terület megszüntetését követő vármegyerendezéskor Modrus-Fiume vármegyét hozták létre, mellyel a címere is teljesen azonos.
- Irodalom:
Bertényi Iván: Nemzeti színeink és magyar címert ábrázoló lobogó Mária Terézia királynő Szeverin vármegyét megalapító 1778. évi oklevelében. Turul 2012/3. 101-104.
A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: