Címerhatározó/Szerviczky címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Szerviczky család címerével foglalkozik.
Karisch másképp Szerviczky[szerkesztés]
Karisch máskép Szerviczky Márton 1802-ben I. Ferencz királytól nyert címeres nemeslevelet. Címere négy részre osztott pajzs, egy közép koronás vérttel, melynek fehér udvarában fehér folyamban ponty úszkál, fölötte magas zöldes hegy emelkedik. A pajzs 1- és 4-ik osztályának kék mezejében magas fehér hegyen fészkén ülő fehér pellikán fiait melle vérével táplálja. A 2- és 3-ik osztály vörös udvarában természetes szinü, kettős farkú oroszlán hátulsó lábain állva, kiöltött nyelvvel, és kinyújtott első lábaival ragadmány után készülni látszik. A pajzs fölötti sisak koronájából kék mezű, vörös övű, panyókásan öltözött, és barna prémes, vörös kalpagú magyar vitéz emelkedik föl, jobbjában magyar nemzeti három színű zászlót tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös. A család jelenleg inkább csak Szerviczky néven ismeretes, és Torontál megyében birtokos.
Szervüszky Márk újvidéki lakos II. József király uralkodása alatt a kincstári jószágok elárverezése alkalmával Törökkanizsát vásárolta meg. 1783 november 7-én a »Törökkanizsai« előnevet nyerte, a mit I. Ferencz király 1799. március 29-én megerősített. 1795-ben Torontál vármegye nemeseinek névsorába vették fel. E családból származik Sándor, kinek nemességét 1843 június 6-án hirdették ki Torontálban, Bács vármegye bizonyítványa alapján. Címer: négyelt pajzs vágott szívpajzzsal. Abban felül ezüstben a pajzs jobb felső sarka felé emelkedő szőlőhegy, szőlőtőkékkel, alul természetes színű vízben természetes hal. A nagy pajzs: 1. és 4. kékben, hegy tetején kisdedeit vérével tápláló pelikán. 2. és 3. veresben, befelé fordult ágaskodó arany-oroszlán. Sisakdísz: kék dolmányos és kucsmás kinövő magyar vitéz, jobbjában nemzeti színű zászlót tart, balját csípőjére nyugtatja. Takarók: kékezüst-vörösarany.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: