Címerhatározó/Szalkay címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Szalkay , Szalkai családok címerével foglalkozik.
Szalkai 1510[szerkesztés]
Siebmacher
Wappen: In geteiltem Schilde oben ein gekr. Adler wachsend, unten eine Lilie. NB. Der Adler kömmt auch ungerkrönt vor.
Dieses Geschlecht, trat in d. Ctten v. Maramaros, Szathmár u. Zemplin úr, auf (Fényes, Magyarorsz. Georg. ec. – Szirmay, C. Zemplin, not. top. 116).
Als hervorragendster Sprosse, hat Ladislaus Szalkay (de Zalka, Zalkanus, Szalka, Szalkán) genannt zu werden, welcher (nach Szirmay) im Orte Máté-Szalka, Szathmárer Ctt, als Sohn eines verarmten Adeligen (welcher das Schneiderhandwerk betrieben haben soll) geboren, zuerst Bischof v. Waitzen, dann aber (v. 1524) Erzbischof v. Gran wird und 1526 in d. Schlacht bei Mohacs fällt. Als seine Brüder. erscheinen aufgeführt: Martin, welcher 1527 die Festung Erlau für König Johann verheidigt u. Balás. Capitän v. Szarvaskö.
(Siegel d. d. 1525 das Lad. Szalkay, Erzbischof v. Gran u. Primas v. Ungarn. R. A. Bpesth. – Török J., Magyarország Prímásai. Pesth, 1850. Pag. 297. – N. J. X. 470-471).
+++++++++++++
Buda, 1510. november 5.
SZALKAI LÁSZLÓ LEVELE BÁNFFY FERENCHEZ
A Baksay Bernát által, a címzettnek okozott kár ügyében intézkedett, biztosítja barátságáról.
- 0 L D l. 99251. (A gr. Káro1yi család nemzetségi levéltára).
- l6 x 22,5 cm-es, restaurált, lyukas, hiányos papíron, zárlatán zöld viaszba nyom ott felzetes gyürüspecsét, melyen egy kettéosztott pajzs alsó felén liliom, a pajzs felett L és Z betűk láthatók. Egy fólió.
- HoRvÁTH: TudGyűjt. 1835/9: 33-5. fakszimilével; RMNy. 2/2: 9 -lO; KárOkl. 3: 71 - 2 fakszimilével.
Szalkai László (1475-1526), 1513-től váci püspök, 1516-től kincstartó, 1518-től kancellár, 1524-től esztergomi érsek és főkancellár. Mohácsnál esett el.
+++++++++
A címerpecsétje előfordul egy 1518-as oklevélen is:
1518. szeptember 21. Buda. László váci püspök és királyi kancellár mindenki tudomására hozza, hogy II. Lajos király Mendel zsidó praefectust, vejét, Jakabot, Fekete József, Szarvas Kis Salamon és Tatai József zsidókat királyi pártfogásába fogadta, ehhez képest szükség esetében minden elképzelhető védelmet nekik megadni tartoznak.
Bécsi városi levéltár, Urkunden nr. 6173.
Hártya, melyen sárga, fehér és vörös szinű nyers selyemfonálról lefüggő, szürkés víaszperemmel védett és vörös viaszba nyomott nyolcszögletű ép gyűrűspecsét látható. A címerpaizs vágott, felső mezőben növekvő és jobbra néző sas, míg az alsó mezőben liliom van, a paizs felett L Z betűk (= Ladislaus Za1kan) olvashatók. Az oklevél hátlapján e közel egykorú feljegyzés van: Etlicher juden gab- vnd freyhaitbrieff vom kunig zu Hunggern ausgeunt anno 1518.
Ez az oklevél regesztában már közölve Quellen zu Geschichte der Stadt Wien II, Abt. IV. Baud 6173. sorszám alatt. (Magyar-zsidó oklevéltár IX. 75-76.[1])
- Irodalom:
Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk.: Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. 36.[2]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
szalkai Szalkay[szerkesztés]
Jakab és fia a közügyek és jótékonyság terén szerzett érdemeiért, a szalkai előnévvel, 1887. évben I. Ferencz József királytól nyerte a magyar nemességet. A család Mátészalkán birtokos.[3]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: