Címerhatározó/Sárkány címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Sárkány és Dragonus családok címerével foglalkozik.
ákosházy Sárkány
[szerkesztés]
Ákosházi Sárkány Ambrus 1510. október 6., Konstanz II. Miksa császár birodalmi bárói rang és címer általa: apja Bertalan, testvérei János, Ferenc
DL 74.550
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
nagyszeghi Sárkány
[szerkesztés]
Kempelen:
Sárkány (ákosházi, nyéki, nagyszegi, illetőleg ilenczfalvi).
E családbeliek az Ákos-nemzetségből származnak, melyről egy, a Batthyány-család köpcsényi levéltárában őrzött, a XVII. századból való perbeli genealógia tanuskodik, hol is a családfa élén Bartolomeus „de Genere Ákuss de Ákuss-Háza”, s mellette 1426-os évszám szerepel.
Horváth István a családot az Ákos nemzetségbeli Micsk bántól származtatja a peleskei Eördögh családdal együtt s állitása szerint az Eördögh és Sárkány nevet kalandor és rabló életmódjuk után nyerték. („Századok” 1876. évi 758. l.)
Nyéki ág:
Az I. táblán látható Jakab és fiai János és György 1587. január 4. nemességükben megerősittetnek s mint pozsonymegyei „nyéki” birtokosok a nyéki előnevet (Pozsonymegye levéltára) és a következő czímert kapják: vágott paizs; lenn a vörös mezőt ezüst ék hasitja, melyben vörös rózsa látható, a vörös részekben szintén egy-egy fehér rózsa, fenn aranymezőben zöldszinü teljes sárkány kiterjesztett szárnyakkal és nyitott szájából lángot lövel, farkát pedig felkunkoritja, első lábait ragadozásra nyujtja; sisakdisz: daru felemelt jobb lábában kavicsot, csőrében pedig három buzakalászt tart; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Nagyszegi ág: (l. III. tábla.)
A fent emlitett Jakab dédunokája János és fiai János, György, István, Mátyás és Mihály 1686. április 4. nemességükben megerősitettek s a fent leirt czimerrel, mint nagyszegi birtokosok, a „nagyszegi” előnevet kapják (Pozsonymegye levéltára), mely előnevet a család komárommegyei ága ma is használ. Ez az ág ezen Jánosnak 1686. után született Márton fiától származik.
Vö. NI. X-55–9. (gen.); 909.; Siebm. 561–2.; pk. 106.; Rexa 50.; Forgon II-228.; Pálmay: M.-Torda 114. (gen.); részben Sárkány Miklós cs. és kir. huszárfőhadnagy és Sárkány István közlése.
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet [2]
- Külső hivatkozások:
ilenczfalvi Sárkány
[szerkesztés]
MNL OL:
HU-MNL-OL-R 64-1.-843.
Ferenc József magyar király, Bécs, 1887. 2. 7., címer megújítása, előnév, magyar nemesség megerősítése Sárkány József, budapesti ítélőtáblai alelnök, valamint a fiai, József, Andor, Béla, Jenő és a leányai, Ilona, Róza, Margit részére.
Címerleírás: Egy álló kék vitézvért, köralakban meghajlott zöld gyíkkal, mely farkát harapja és arany markolatu kardot forgató vörösen öltözött jobb kart körülkeritve bezár. A vért felső főszélén koronázott nyilt lovagsisak nyugszik, melyről jobbra vörös-ezüst, balra kék-arany sisaktakarók diszesen függenek alá, a sisak arany koronájából vörös öltönyü magyar férfiu vörös bélésü barna kalpaggal arra tüzött fehér kócsagtollal és gazdag arany zsinórozatu kabátban félig emelkedik fel, ki bal kezét csipőjére támasztva, jobb kezében arany markolatu meztelen kardot maga elött villogtat. - Van címerfestmény - - ép -
előnév: "ilenczfalvi", a díszítményeket készítette Pinsker Arthur Ágost udvari szépíró, a nemességet 1686-ban kapta I. Lipóttól Sárkány János, a mellette elhelyezett 9 db irat a 03/63/2012 iktatószámon átkerült a P 2257 - 490 - 2. alsor. jelzet alá.
Kapcsolódó jelzet:
Királyi Könyvek - K 19 - 68. köt. - p. 752-753.
Kapcsolódó irat - P 2257 - 490
Kapcsolódó irat - R_64_2_0143_1
Kapcsolódó irat - R_64_2_0143_2
Kapcsolódó irat - R_64_2_0143_3
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
berkesi Sárkány
[szerkesztés]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: