Címerhatározó/Rohonczy címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Rohonczy család címerével foglalkozik.


felsőpulyai Rohonczy[szerkesztés]

Rohonczy cimer Siebmacher.PNG
Rohonczy címer.jpg

Reiszig:

Veszprém vármegyéből származik; a XVII. század folyamán tűnik fel tagjai közűl István (1640.), esztergomi kanonok, szalavári apát, 1651-ben pozsonyi prépost († 1652.). Az 1754-55. évi összeírásban e családból Sopron vármegye nemesei közé Mihály, Veszprém vármegyében pedig Pál van felvéve, ki e vármegyének főispánja volt. János (szül. 1775, † 1842.), Veszprém vármegye követe, később udvari tanácsos. Ennek fia Ignácz (szül. 1802, † 1867.), Sopron vármegye alispánja, később 1861-ben udvari tanácsos. György (szül. 1837.), lovassági tábornok, 1904-ben bárói rangot nyert. Lipót (szül. 1807, † 1861.), az osztrák hadseregben a 7. chevauxleger ezrednél viselt századosi rangjáról lemondván, 1847-ben Torontál vármegyébe, Törökbecsére költözött. Nemességét 1845 szeptember 13-án hirdettette ki, Veszprém vármegye bizonyítványa alapján. A szabadságharcz kitörésekor ő is kardot kötött s 1848 október 13-án Törökbecsénél átkelvén a Tiszán, Csurognál a szerbeket szétverte. Később a 16. számú huszárezrednek lett a szervezője s parancsnoka. Az aradi törvényszék, 1849 november 16-án, kötéláltali halálra ítélte, melyet Haynau 16 évi várfogságra változtatott, de már 1851-ben kegyelmet nyert. Fia: Gida (szül. 1852 január 15.), tanulmányai befejeztével törökbecsei birtokán gazdálkodott, 1878-ban képviselőnek választották meg. Az 1879-iki szegedi árvíz alkalmával helyettes kormánybiztos volt s tevékeny részt vett a mentési munkálatokban, a miért legfelsőbb elismerésben részesült. A képviselőháznak 1901-ig szakadatlanul tagja volt.

Czímer: kékben hármas zöldhalom koronás középsőjéből kiemelkedő szárnyas sasláb. Sisakdísz: koronás fekete sas, fejét hátrafordítva, felemelt jobblábával aranymarkolatú görbe kardot tartva. Takarók: kékarany-veresezüst.[1]

Siebmacher:

Rohonczy v. Felsö-Pulya.

Wappen: In B. auf gekr. gr. Dreiberge eine g. Adlerkralle sammt aufwärtsstrebenden # Federn. – Kleinod: Gekr. # Adler mit rückwärtsgewendetem Kopfe, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange haltend. – Decken: bg. – rs.

Angesehenes Adelsgeschlecht von jenseits der Donau, nun auch im Banata (Török-Becse) begütert.

Rohonczai Ugrin Mester, tritt 1375; Rohonczai Stefan 1407 und Viceban Stefan Rohonczi, Gespan v. Körös, i. J. 1423 urk. auf. Es ist mir nicht bekannt, ob einer dieser Vorgenannten und wer von ihnen, mit den Rohonczy de Felsö-Pulya in verwandtschaftlicher Verbindung gestanden ist.

Dagegen gehören folgende Persönlichkeiten hierher, als: Stefan v. Rohonczy, 1640 Domherr v. Gran, Abt v. Szalavár ec., 1651 Propst v. Pressburg, welcher i. J. 1652 verstirbt; Johann v. Rohonczy (geb 1775), zuerst Ablegat des Veszprimer Ctts, gestorben 1842 als k. k. Hofrath; dessen Sohn Ignasz (geb. 1802), Vicegespan v. Pressburg und Ablegat, dann (1861) gleichfalls Hofrath; endlich, Leopold Rohonczy v. Felsö-Pulya, 1848/9 Honvéd-Oberst, welcher 1861 in Pesth verstarb. Dessen Sohn, dürfte der bekannte ungar. Reichsrathsabgeordnete Gedeon v. R. sein, welcher mit einer geb. v. Lónyay vermält ist. Sein Vetter, der k. k. Oberst Rohonczy v. F. P., war vormals Flügeladjutant des Kaisers Franz Josef I. Dieser ist vermalt mit einer Freiin von Kress.

NB. Es tritt am 22. July 1396, Anna, Tochter des Johann Ostffy de Asszonyfalva, als Ehefrau des Andreas Rohonczy, (Sohn des Heinrich de Rohoncz de Gener Héder), urkundl. auf. Derselbe Andreas, erscheint auch noch i. J. 1400 genannt.

Stammen die Rohonczy v. Felsó-Pulya, in Wirklichkeit von kiesen vorstehenden Rohonczy ab, so ist wohl kein Zweifel mehr vorhanden, dass diese Ersteren ihr Wappen (wie auch gegenwärtig geführt) im Wege der eben genannten Ostffyschen Tochter, von diesem Geschlechte übernommen, bezw. gegen das angeerbte „Heder-Wappen” eingetauscht haben.

Die grosse Aehnlichkeit (bezw. Gleichheit in der Hauptfigur), des Wappens. „Rohonczy de Felsö-Pulya”, mit den Wappen der vom Genus Osl abstammenden Geschlechter, wurde von mir schon früher an anderer Stelle gebührend hervorgehoben.

(R. A BPesth. – Regesten des Emerich Nagy de Asló-Szopor. – Gemalte Wappen u. Sigel. – N. J. IX. 759).[2]

  • Irodalom:

Reiszig Ede: TORONTÁL VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. In: Borovszky Samu szerk.: MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI. Torontál vármegye. 550-551 [3]

Siebmacher: Wappenbuch Der Adel von Ungarn [4]

  • Külső hivatkozások:


Rövidítések

Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs